Az Északi-középhegységben is gyakori borzas len a 2023-as év vadvirága

Pénteken lezárult a Magyar Biológiai Társaság által kiírt, és a Vadonlesők Közössége TE által lebonyolított Az év vadvirága - 2023 szavazás, amelyen végül a borzas len kapta a legtöbb voksot. A társaság ismertetője szerint a borzas lennel hazánkban száraz gyepekben, sztyepréteken, meszes homokpusztagyepekben, ritkábban száraz tölgyesekben találkozhatunk. A kopaszlevelű alfaja gyakran homokpusztákon fordul elő. Mészkedvelő faj. A Tiszántúl kivételével hazánk legtöbb tájában előfordul. 

Az Északi-Középhegységben és a Duna–Tisza-közén gyakoribb, az ország nyugati részén ritkábbnak mondható. A borzas len 50–80 cm magas, felegyenesedő szárú évelő növény. A levelek szórt állásúak, ülők, 2,5-3 cm hosszúak. A subsp. hirsutum alfaj szára és levelei pelyhes-bozontosak, levelei tojásdadok, elliptikusak. A subsp. glabrescens alfaj levelei viszont kopaszak, a szár is kopaszodó vagy rányomottan szőrös és a levelei keskenyebbek. A virágok álfüzért alkotnak. A virágaiban öt liláskék – a klasszikus lenkéknél lilásabb – szirom található, melyek 15–20 mm hosszúak, a csészelevelek mirigyes szélűek. A termés gömb alakú tok. Május és július között virágzik. Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke ötezer forint.

A Magyar Biológiai Társaság közlése szerint Az Év vadvirága kezdeményezés célpontjában a hazánkban honos ritka, vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása áll.