Kisebb vagy nem?

2023.01.19. 07:00

Baj van az egerszalóki sódombbal? Mutatjuk, mi az igazság

Van, aki szerint a színe sem olyan szép, mint korábban.

Fekete-Vadászi Erika

Az egerszalóki sódomb egy korábbi felvételen

Forrás: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap

A napokban felbukkant a facebookon egy poszt, melyben az egerszalóki sódomb méretének csökkenésére és a színére panaszkodnak. A kommentelők szóvá teszik, hogy nem jut víz a sódombra, ezért kisebb, és hogy régen sokkal fehérebb volt. Bizonyos időközönként „felkapják” a közösségi médiában ezt a témát

A mostani eset miatt, hogy kiderítsük az igazságot, és újra tiszta vizet öntsünk a pohárba, megkerestük a céget, amelyhez a sódomb tartozik.

A domb csak a nevében tartalmaz sót, ugyanis valójában kalcium-karbonát kicsapódásról beszélünk, mely természetes úton jött létre. A kinézete miatt nevezhették el sódombnak. Negyven évvel ezelőtt tévesen el is terjedt a köztudatban, hogy gyógyhatású sóból van, ezért az emberek kamionszámra kezdték hordani fürdősónak, árulták is. 

–  Egerszalók látványossága több, mint hatvan éve kezdett el fejlődni, s azóta növekszik, hiszen folyamatosan kapja a vízjogi létesítési engedély szerint kivehető vízmennyiséget. Van mellette egy mesterségesen kialakított betontálcás domb is, amit tévesen, gyakran összekevernek az eredetivel – mondta el portálunknak Kiss Réka, az Egerszalóki Gyógyforrás Kft. ügyvezetője.

A „műsódomb” nem Gyógyforrás Kft-hez, hanem a fürdőhöz tartozik. Annak betonmedencéibe is folyik víz, de ahhoz nem természetesen kialakult látványosságtól veszik el a vizet, s míg az eredeti mésztufa domb helyi védelem alatt áll, addig a mesterséges társa nem.

A kommentelők tehát tévesen gondolják azt, hogy a híres egerszalóki sódombtól bárki is elvenné a vizet, és az sem helyes megállapítás a részükről, hogy csökkenne a mérete, éppen ellenkezőleg, a vízből folyamatos kirakódásnak köszönhetően egyre nagyobb. A növekedés vizsgálatára 2019-ben egy átfogó tanulmány részeként, egyebek között az 1961-ben fúrt kút szabad kifolyásából kialakult mésztufadomb 3D topográfiai felmérés összevetését is elvégezték a 2006-ban történt felmérésekhez viszonyítva. Összesen 3 ezer 444 mérési pont adatait összehasonlítva megállapították, hogy évente átlagosan 20,5 köbméter sólerakódással növekszik a domb.  

Többen nehezményezik azt is, hogy nem hófehér a színe.

– Helyenként zöld, máshol feketés részek is megfigyelhetők rajta. A sódombon kialakuló vegetációs elszíneződések évszakonként változnak. A mésztufadomb mikrovegetációs vizsgálatán belül végzett algavegetációs megismerése során olyan zöldalga faj is előkerült, mely a hazai flórában igen kevés helyen fedezhető fel, így a domb környezetében való előfordulása mindenképpen figyelemfelkeltő. A sódomb megjelenését befolyásolja például a csapadék mennyisége, vagy az, hogy milyen évszak van, süt-e a nap, hány fokos víz folyik rá. A feltörő víz 65 fokos, de mire végigfolyik a dombon, addig nyáron 35 fokra, télen pedig akár tíz fokosra is lecsökken az alján – ismertette az ügyvezető. 

Nagyon összetett tehát, hogy milyen színben pompázik, hiszen amikor esik az eső, szinte rögtön elkezd algásodni, így zöldebb lesz, ha sokat süt a nap, akkor rózsaszínné majd vörösessé válik, és a vízben megtalálható kén is hatással van rá, sárgulhat miatta. Ez benne a szép, azért is érdemes többször visszalátogatni a helyszínre, mert mindig más látvány tárul majd a szemünk elé. 

A színváltozásra másképp reagálnak az emberek, van, aki panaszkodik miatta, biológiai szempontból viszont ez egy különleges élettér. Természetes, hogy az algáknak, baktériumoknak van színe. Olyan cianobaktérium törzsek találhatók ott, amik csak ebben az egyedi mikroklímával rendelkező életkörnyezetben figyelhetők meg, jegyezte meg Kiss Réka. 

– Összefoglalva, a természetes sódomb minden szempontból jól van, él, és növekszik, s megkapja azt, amire szüksége van. Ahogy nő, egyre több vízre van szüksége, ezért néhány éve vízjogi engedélymódosítást kértünk, hogy plusz vízmennyiséget vehessünk ki hozzá, s ezt az engedélyt meg is kaptuk. Folyamatosan figyelünk arra, hogy a teljes felületét érje a víz, és ne kezdjen el nagy részen feketedni, ami egyébként teljesen normális folyamat lenne, de látványban valóban nem annyira szép, ezért is figyelünk rá annyira oda – hangsúlyozta.

Az Egerszalóki Gyógyforrás Kft-nek több terve is van a sódombot illetően, szeretnének ösvényt kialakítani a mésztufa mellett, hogy körbe lehessen sétálni, és információs táblák kihelyezését is tervezik azért, hogy a helyszínen eloszlassák a felmerülő kételyeket, s ismertessék a sódomb életét, természetes folyamatait.

 

 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában