Tanítások

Nemcsak írni, hanem olvasni is szeretek, de nem sok olyan könyv van, amit többször is a kezembe vettem már. Kivétel ez alól A kis herceg. Ha jól emlékszem, általános iskola alsó tagozatában olvastam először, s azóta is szívesen veszem elő újra és újra. Bár gyermekként is izgalmasnak találtam, úgy gondolom, hogy a felnőttek, vagyis a fölnőttek is sokat tanulhatnak belőle. 

Nem tudom, mit szerettem meg előbb, az állatokat vagy az ifjú herceg történetét, de mivel azon sem szoktam túl sokat elmélkedni, hogy a tyúk vagy a tojás volt korábban, így talán nem is fontos. Látva, hogy még mindig tele van az internet szilveszterkor elszökött, utcán kóborló kutyák fotóival, állataikat kereső gazdák posztjaival, nos, szerintem többeknek kellene elolvasnia a kedvenc könyvemet, hátha akkor tisztában lennének azzal, mit is jelent a felelős állattartás. 

Antoine de Saint-Exupéry egyik legfontosabb üzenete, hogy ha megszelídítünk valamit, örökre felelősek leszünk érte. Senki fejéhez nem tartanak fegyvert azért, hogy állatot tartson, így értetlenül állok az olyan helyzetek előtt, amikor valaki úgy dönt, házi kedvencet vesz magához, majd nem tesz meg mindent azért, hogy vigyázzon rá, gondoskodjon róla. 

Javaslom, tanuljunk a kis hercegtől! Mindig tegyünk rendet kis bolygónkon, vegyük észre a kalapban az elefántot lenyelő óriáskígyót, és lássuk meg az apró dolgok szépségeit! Így talán szebb lehetne a világ.