A kitörés napjára emlékezett a Mi Hazánk Mozgalom egri szervezete

A tucatnyi megemlékezőt, különféle vármegyeszékhelyi szervezetek – Mi Hazánk Mozgalom, Hunfokos Szövetség, Nemzetőrség, Ezüstidő Szabadidős Szervezet – képviselőit Bodnár Ignác köszöntötte. A Mi Hazánk egri elnöke arra emlékeztetett, hogy országszerte, így a fővárosban is tartanak megemlékezéseket, ahol ott vannak a szervezetük képviselői is. Szerinte az lenne az igazi megemlékezés, ha ezeken az ünnepségeken ott lenne Novák Katalin, Pintér Sándor, vagy Varga Judit.

Az 1945. február 11-i kitörés – a Becsület Napja – előzményeit, a hősies helytállás körülményeit Turán István, a Mi Hazánk Mozgalom tagja idézte fel megemlékező beszédében. Szavai szerint 1944. karácsonyára "a magyar főváros visszavonhatatlanul a két egymással szembenálló nagyhatalom véres játszóterévé változott." A véderők szeme előtt egy cél lebegett a vörös szörny távoltartása. Amikor pedig már a pesti oldal elestét követően a Budai vár is tarthatatlanná vált a hős katonák a biztos halált jelentő kitörést választották a megadás helyett.

Vitéz Szíki Károly rövid megemlékezésében egy József Attila versrészletet idézett, majd Ady Endre, a Tűz csiholója című költeményét szavalta el, majd fejet hajtott a hősök emléke előtt.

Juhász Szabolcs, a Hunfokos Szövetség vezetője megemlékezésében azokat a körülményeket elemezte, amelyek közepette a magyar katonák közel két hónapon át ellenálltak a vörös hadsereg nyolcszoros túlerejének. Kifejtette: Európa államainak akkori és mai vezetői méltatlan módon igyekeznek elhallgatni, tudomást sem venni a magyarok ezen hősi cselekedetéről.