Koszorúzással emlékeztek a szűcsi születésű Bajza Józsefre szülőfalujában

- Szűcsiben az általános iskola is, valamint a hatvani Bajza József Gimnázium is az ő nevét viseli. Büszkék vagyunk rá, ezért minden évben megemlékezünk róla a helyi iskolás gyermekekkel - adta hírül közösségi oldalán Hatvan és térsége országgyűlési képviselője, Szabó Zsolt. - Büszkék vagyunk, hogy ilyen neves irodalmáraink vannak.

1804-ben született Szűcsiben művelt, kisnemesi családban - írja az Országos Széchényi Könyvtár honlapján. Mint a nemesi értelmiség többsége, ő is jogásznak készült, és ő sem let sem ügyvéd, sem köztisztviselő. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg Toldy Ferenccel. Mialatt Bajza megteremtette a rendszeres magyar kritikát, ő - miközben pesti orvos - megteremtette a rendszeres magyar irodalomtörténetet. Toldy vitte el Bajzát Kisfaludy Károlyhoz. Kisfaludy lelkesen fedezte fel és gyűjtötte maga köré azt az irodalmi ifjúságot, amellyel szervezte a magyar romantikát. Felismerte Toldyban az irodalomelmélet jövendő mesterét, és Bajzában egyelőre a jó költőt. Ugyanebben az időben fedezte fel Czuczor Gergelyt és nemsokára Vörösmartyt.

Vörösmarty hamarosan harmadiknak csatlakozott Bajzához és Toldyhoz, a Vörösmarty-Bajza-Toldy triász a haladó irodalom elismert vezérkara lett. Együtt hozták létre előbb a Bajza szerkesztette Kritikai Lapokat, majd 1837-től kezdve a kor igen magas színvonalú folyóiratát, az Athenaeumot. Bajza igényes és következetes kritikájával, amely felmérte az egész irodalmi és színházi életet, sok ellenséget szerez magának.

1848-ban ő lett a Kossuth Hírlapja című, forradalmi célzatú napilapnak a főszerkesztője. Az összeomlás után közvetlen életveszélyben volt. Sógorával, Vörösmartyval együtt bujkált. Idegeit felőrölte a szüntelen életveszély, végül 1858-ban, ötvennégy éves korában halt meg.