A gyöngyösiek a Mátra Múzeumban emlékeztek meg 1848-49-ről + fotók

A gyöngyösi, március 15-i megemlékezések hagyományosan a felsővárosi temetőben kezdődtek. A Gyöngyösi Városszépítő és Védő Egyesület szervezésében a jelenlévők minden évben felkeresik Bogdány József egykori honvéd tizedes sírját, és megkoszorúzzák azt. A Szent Bertalan templomban ünnepi szentmisét tartottak a nemzetért, majd az Orczy-kastély falán elhelyezett emléktábla megkoszorúzására került sor. Az ezt követő ünnepi műsornak az eső miatt a Mátra Múzeum adott otthont. Dr. Vinkler Bálint történész, a Vachott Sándor Városi Könyvtár helyismereti könyvtárosa arról beszélt, hogy 1848-ban Európán földrengéshez hasonlítható forradalmi hullám söpört végig, amely éppen Magyarországra volt a legnagyobb hatással. Mindez alapjaiban rengette meg a Habsburg-birodalmat, és a Szent Szövetség rendszerét, amely utóbbinak a célja a francia forradalom és a napóleoni háborúk előtti rend, azaz a szuronyok uralmán alapuló abszolutista monarchiák visszaállítása volt. 

– Jelentős magyar polgárság hiányában a hazai arisztokrácia tagjai, például Széchenyi István, Batthyány Lajos, illetve a nemesség képviselői, köztük Deák Ferenc és Kossuth Lajos váltak a polgári átalakulás sürgetőjévé. Haza és haladás volt a reformkor jelszava. Ezzel mindenki egyetértett 1848-ban is – arisztokraták, nemesek, papok, polgárok és parasztok, jogászok, művészek, magyarok és nemzetiségek, különféle keresztény felekezetek és izraeliták. A cél megvalósításához szükséges módszereket illetően eltértek ugyan a vélemények, de a cél egységesen lebegett a szemek előtt: független Magyarország, polgári átalakulás, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, a gazdasági felemelkedés érdekében önálló bankrendszer és ipar, nemzeti önrendelkezés önálló hadsereggel. Az a ritka történelmi pillanat valósult meg akkor, amikor egyetértés van a társadalmi, etnikai és vallási felek között – emelte ki dr. Vinkler Bálint.

A szónok arról is szólt, hogy a cél eléréséért tett erőfeszítésekhez a gyöngyösiek is jelentősen hozzájárultak. Almásy Pál Heves vármegye kormánybiztosa volt Kossuth megbízására, emellett az első népképviseleti országgyűlés képviselője, majd elnöke lett – e tisztében aláírta és kihirdette a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását. A gyöngyösi származású Bugát Pál a szabadságharc tiszti főorvosaként tevékenykedett. Vachott Sándor Kossuth titkára volt, később a megtorlás áldozata lett. Török Ignác hadmérnök tábornok, aradi vértanú, a gyöngyösi gimnázium tanulója volt korábban. 

– Ma egy nagy összefogásra emlékezünk, ami nem tört meg az idegen intervenció, s a fegyveres kudarc hatására sem. A méltó megemlékezésnek ma is összetartó ereje van. Ma is vannak kihívások, amelyekre a választ közösen kell kidolgozni a politikai, társadalmi, gazdasági és ma már ökológiai akcióprogramokkal. Ma nem külső ellenséggel, hanem elsősorban önmagunk gyarlóságai ellen kell felvennünk a harcot. Ha megcsonkítva is, de függetlenek vagyunk immár. Azonban, meg kell találnunk a konszenzust a szabadságban is – hangsúlyozta dr. Vinkler Bálint.

Az ünnepi beszédet a Berze Nagy János Gimnázium tanulóinak Gyöngyös az 1848-49-es forradalom és szabadságharc sodrában című nívós előadása követte. Ezután a résztvevők a Könyves Kálmán térre vonultak, ahol Hiesz György polgármester, valamint a Gyöngyösi Városszépítő és Védő Egyesület részéről Jakkel Mihály és Báryné dr. Gál Edit koszorút helyezett el Kossuth Lajos szobránál.