Gondok

2023.03.23. 14:00

Heti rendszerességű csőtörések borzolják a kedélyeket Abasáron

A polgármester szerint a probléma jóval komplexebb annál, mint hogy elöregedett a ivóvízvezeték-hálózat.

Szabó István

A víztisztító berendezésből a csőtörések miatti vízhiány idején is hasznosítatlanul folyik a patakba a víz

Forrás: Czímer Tamás/Heves Megyei Hírlap

Abasár ivóvízhálózata elöregedett, szögezte le portálunknak Kazsu Attila polgármester. A csövek egy része teljesen elkorrodálódott acél-, illetve eternit betoncső, bőven 50 év felettiek.

Csőtöréseknél sok helyen láttuk, hogy olyan vékonyra kopott el az eternitcső belseje, hogy kézzel, fűrészlappal vágható, el is roppan. A helyreállításnál sem lehet tömöríteni fölötte a földet, mert a gép vibrációja újra eltörné a csövet. Így viszont kátyúk keletkeznek az útburkolaton, most is tucatnyi úthibát kerülgetnek a faluban az autók. Idén március 7-én már a tizedik csőtörés okozott bosszúságot. A falu legmagasabban fekvő pontjain, baj esetén, 2-3 napig is komoly vízhiány lép fel. Ezzel szemben az alsó régiókban túl nagy a nyomás, akár 8 bar is lehet. Ezt a vízszolgáltatáshoz kapcsolódó berendezések tartósan nem bírják. A nyomáscsökkentő beépítése lenne a megoldás, de az elöregedett a csőhálózat miatt, gyakorlatilag lehetetlen. Az is probléma, hogy nincs elég szakaszlezáró. Ha olyan helyen törik el a vezeték, akár a fél falut érintheti a vízhiány. A beépítés költségét az önkormányzat részben átvállalná. Minden csőtörés hibaelhárítása után átmossák az adott szakaszt, de előfordul, hogy a csővezeték nem bírja a légtelenítéskor fellépő nyomáskülönbséget sem. Az önkormányzat összes nagylétszámú közintézménye az egyik legkritikusabb 200 méteres hálózati szakaszon van. A száz fős idősek otthonában negyvenen ágyhoz kötöttek, de ott található az iskola, az óvoda, a könyvtár és a közösségi ház is. Ezen a szakaszon a csövek cseréjének vízügyi engedélyes tervét, az úthálózati tervvel, a csapadékvíz-elvezetéssel és a járdával együtt 4 millió forintért elkészítettük. Tervek nélkül még gondolati szinten sem lehet elindítani a felújítást – emelte ki Kazsu Attila.

A másik komoly probléma Abasáron a szennyvízrendszer, annak idején szivattyús nyomott rendszert alakítottak ki.  

– A rendszer jelenleg egy 16 milliméter átmérőjű csövön át próbálja a szennyvizet kijuttatni a házi átemelőből az utcai gerinchálózatra. Ha le nem bomló anyag kerül a rendszerbe – tisztítókendő, pelenka, műanyag tárgy, pénzérme, mosógépből kikerülő ruhafoszlányok –, egy idő után eldugulhat a szivattyú és a kivezető cső. Néhol úgy-ahogy elfolyik a szennyvíz ilyenkor is, de egyes pontokon a gravitáció miatt akkora a nyomás, hogy biztosan kiönt a szennyvíz. Dugulás, zárlatos szivattyú esetében akár napi 24 órán át, folyamatosan is lehet jelentős áramfelvétel, ami több tízezer forintos villanyszámlát is produkálhat észrevétlenül. Az elromló szivattyú miatt sok szennyvíztartály esetében a kilépő szennyvíz elönti a környezetét, az udvart. Ez többször előfordult az elmúlt évben az iskolaudvaron, az idősek otthona parkjában, a tiszti lakótelep épületei között. Rendszeres ismétlődése közegészségügyi problémát is felvet – hangsúlyozta Kazsu Attila.

A harmadik probléma Abasáron a 2013-as Pipis-hegyen lévő korábbi üzem okozta ivóvízszennyezés, ami megmérgezte a falu vízbázisát.

– A saját kutunk itt ered a hegyoldalon, de nem használható. A kármentesítés részeként tisztítják a vizét. Mivel pozitív kút, folyamatosan vizet termel, de a napi sok száz köbméter víz hasznosítás nélkül a patakba folyik, miközben nyaranta több héten keresztül ivóvízkorlátozást kellett elrendelni az elmúlt években a csőtörések miatt. 2019-ben kaptunk ugyan forrást a kármentesített víz hasznosításának megtervezésére, és ezt a feladatot 2020-ban el is végeztük, mintegy 70 millió forint értékben. Engedélyes, rajtra kész terveink vannak a megtisztított víz hasznosítására – emelte ki Kazsu Attila.

A polgármester szerint a három probléma együttes hatása jóval komplexebb annál, minthogy elavult a rendszer, és nincs pénz modernizálni. Viszont a lakosság körében együttesen jelentkezik a gond.

– Úgy érzem, ez helyzet már akár vészhelyzeti beavatkozást is igényelhetne. A szolgáltató Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) is érzékeli a problémát. A legkritikusabb szakaszokat évente beépíti a Gördülő Fejlesztési Tervbe, de végül forráshiány miatt módosítja azt. Sok elképzelést egyeztettünk már velük, de megoldás még nincs. A cég azonnal jön elhárítani a hibát, ha baj van, de meddig tartható fenn ez az állapot a faluban? Valamerre el kell mozdulni ebben a helyzetben – summázta Kazsu Attila.

Portálunk érdeklődött az ÉRV Zrt-nél, mi az oka a gyakori csőtörésnek, illetve van-e lehetőség a leginkább problémás szakaszokon felújításra?

– Abasár település víziközműveinek üzemeltetését – bérüzemeltetési formában - 2013 óta végzi az ÉRV Zrt.  A víziközművek az önkormányzat tulajdonában vannak. Szakembereink a hibaelhárítások során minden esetben arra törekednek, hogy minél kevesebb felhasználót érintve a lehető legrövidebb időn belül visszaálljon a vezetékes ivóvízszolgáltatás. A hibaelhárítások időszaka alatt igény szerint alternatív módon, lajtos kocsikkal biztosítjuk a vízvételi lehetőséget. Társaságunk a lehetőségeihez mérten minden szükséges beavatkozást megtesz a lakosság biztonságos ivóvízellátása érdekében, illetve a víziközművek felújításához, rekonstrukciójához mindenkor szakmai támogatást nyújt az önkormányzat részére – áll az ÉRV Zrt. portálunknak küldött válaszában.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában