2023.03.20. 11:30
Komplex módon segítik a dadogó gyerekeket
A Logopédia Európai Napjának alkalmából egész napos programmal készült a Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) Gyógypedagógiai Intézete, a Heves Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat és az „Értjük Egymást” Alapítvány a Beszédhibás Gyermekekért kuratóriuma hétfőn. Az előadások során középpontba kerültek a legújabb kutatási eredmények, de szó esett a dadogáshoz kapcsolódó terápiákról is a Líceum dísztermében.
Balról: Víghné Pogány Rózsa, mester logopédus és Pacza Beáta, logopédus a Logopédia Európai Napján az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen
Forrás: Berán Dániel/Heves Megyei Hírlap
Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona, az EKKE rektora köszöntőjében elmondta, a logopédiát ünnepeljük, azt a foglalkozást, mely a hang, a beszéd, a nyelvi zavarok megelőzéséről, felismeréséről és terápiájáról szól. Őt követően több előadást is meghallgathattak az érdeklődők, Víghné Pogány Rózsa logopédus és Pacza Beáta pszichológus a dadogás komplex terápiájáról szóltak előadásukban.
– Előadásunk célja, hogy bemutassuk, miként látjuk el az óvodás és kisiskolás korú, a beszéd folyamatosságának zavarával küzdő gyermekeket Egerben – húzták alá. Logopédus és pszichológus egymás tevékenységét segítve és kiegészítve végzi mind a diagnosztikus, mind a terápiás munkát.
A dadogás a kommunikáció zavara, külső és belső okok egyaránt meghatározzák.
– A kicsiknél sokkal több az indirekt elem, minden játékos formában történik, a nagyobbaknál több a beszédtechnika – kezdték.
A foglalkozásokban ötvözik a kreatív terápiák, az ének-zene és mozgásterápiák, a képzőművészeti terápiák, a relaxációs módszerek, a mozgásterápiák, a kommunikációs terápiák, a pszichoterápiák elemeit. A szemléletmódjuk szerint nem a dadogás, hanem maga a dadogó személy áll a középpontban.
A terápia első lépéseként megelőző vizsgálatot végeznek a szakemberek. Megfigyelik a gyermek beszédfejlődésének jelen állapotát, a magatartását, családi, szociokulturális anamnézis adnak. A kapott válaszokból dönthető el, hogy élettani vagy valódi dadogásról van-e szó, illetve, hogy alkalmas-e a szülő és a gyermek a terápián való részvételre. A terápiák célja a személyiségfejlesztés – a közösségi játékformák elsajátítása, az empátiás készség fejlesztése, a személyes élmények feldolgozása –, a nagymozgás és a mozgáskoordináció fejlesztése – játékos légző-, izomtónust szabályozó, és mozgást-ritmust koordináló gyakorlatok végzése, a beszédkészség fejlesztése, valamint a szülő és gyermek kapcsolatának javítása.
– A végső cél, hogy dadogó gyermek egész személyisége fejlődjék, a gyermek kommunikációs nehézségei, beszédfélelme enyhüljön, a belső feszültségeket csökkentsük, növeljük az önértékelést, s hogy könnyebben tudjon alkalmazkodni környezetéhez – húzták alá.
