Szárnyra kelt angyalok: teherautóra rakták, és restaurálni vitték az egri bazilika szobrait

Teherautóra pakolták és Budapestre szállították az egri főszékesegyház keleti karzaton lévő főorgonáját díszítő angyalokat. Rudolf Mihály Ybl-díjas építésztől, a főszékesegyház rekonstrukciójáért felelős Hadas Építész Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, a tíz darab, kilencven centiméter magas, fából készült alkotást egy műteremben restaurálja az ezzel megbízott szakember. 

- Sok munkával jár ez a feladat, úgy gondolom, hogy a szobrok még érintetlenek voltak, a 160 év alatt sosem restaurálták őket. A Moser orgona az 1860-as években készült, az angyalok a középső dísztől balra és jobbra álltak, s különböző hangszereket tartanak. A fa restaurálása más nehézségeket rejt, mint a kőé, amely picit jobban ellenáll az igénybevételnek. Az orgonához az elmúlt másfél században 8-10-szer is hozzányúltak, ilyenkor a sérülékeny részek letöredezhettek – mondta Rudolf Mihály.

Kifejtette, ezek a szobrok, még ha ma nem is látszik, valaha festettek voltak. E festékréteg az idők során elillant, így meg kell fejteni, milyenek lehettek eredetileg. Pigmentek maradhattak a redőkben, ez alapján a művésznek kell rekonstruálni, milyen lehetett a díszítés. A szobrokat szeretnék októberben, novemberben viszontlátni az orgona tetején.

- Az ilyen művészi dolgok adják meg a templom belső auráját. Az emberek nem nézelődni mennek a templomba, hanem meditálni, imádkozni, új erőt meríteni, ezért sokkal elvontabb minden templomi tér. Egy modern bútorokkal berendezett művelődési ház teljesen más hangulatot áraszt, mint egy templom, ahol minden lecsendesül, átértékelődik. A külvilág felületes zaja, az élet stressze, a profán világ kívül marad, a csendre mindenki vágyik, az ateisták is. Akár a hívők, a turisták is elcsendesülnek, ha belépnek. Az emberek másképpen viselkednek a bazilikában. A művészi részletképzések akár a freskók, az oltár kövei, vagy egy pad széli díszítés akkor jó, ha nem harsány, hanem harmonikus – tartja Rudolf Mihály.

Az építész szerint az eredetiséget kell újra, nagy tudással helyreállítani, átgondolni, szabad-e hozzányúlni, s ha igen, milyen módszerrel. Meg kell találni a helyes arányt.
- Három farestaurátor dolgozik a bazilikán, egyikük az, aki most elszállította az angyalokat, másikuk a szentképek kereteinek aranyozásáért felel. Ő régóta dolgozik ezen a feladaton, s nincs könnyű dolga, mert nem egyszerű, rafinált szerkezetekkel megalkotott, dupla kereteket kell helyreállítania, bárki nem kaphat ilyen feladatot. A harmadik restaurátor a kis orgonán dolgozik – említette meg Rudolf Mihály.

A restauráláshoz szükséges referencia, azon kívül nem mindegy az ár és a vállalt idő sem, ezen kívül nagyon szépnek is kell lennie a helyreállításnak. Több restaurátor szakmai zsűri is van közben, amikor javaslatokat tesznek a zsűritagok. Segítik a restaurálást, hogy ötven éve már készültek színes fotók, így látják, milyen volt korábban.

- Ezeket a fa tárgyakat a százhatvan éve lepi a por, ha valaki jó szándékkal portalanította őket, vagy vizes ronggyal áttörölte, akkor óhatatlanul károsodtak. Főleg a szentképek kereteinek alsó része, ezekkel több a munka, mint a másik három oldallal összesen. A restaurálás után is oda kell figyelni az ápolásukra, takarításukra. Készül egy dokumentáció az elvégzett munkáról és arról is, hogyan illik tisztítani, ezeket megkapják a sekrestyések. Ha betartják, akkor ötven helyett száz év múlva kell újra hozzájuk nyúlni, ami nem mindegy az állványozás, valamint a költségek miatt – magyarázta Rudolf Mihály.

Az építész szerint előfordul, hogy például egy szobornak az idők folyamán letörik két ujja, s ezeket újra kell faragni. Aki először észreveszi, följegyzi, megfogalmazza az igényt, amely aztán akár több tíz év múlva valósul meg. A restaurátornak úgy kell végeznie a munkát, hogy a turista ne vegye észre a szépészeti beavatkozást.

- Szerintem nem jó az a didaktikus álláspont, hogy mutassuk meg, tíz éve faragták vissza azt a részletet. A műemlékvédelem néhol didaktikusan igényli, hogy egy épületen mutassuk meg, meddig tartott az eredeti fal és innentől kezdődik a kiegészítés, de ugyanez igaz a festményekre, szobrokra is. A turista harmóniát szeretne látni, de ezt bárhogyan nem lehet megvalósítani, ezért van szükség művészeti tervre. A milói Vénusz karjait nem tudjuk, hogyan álltak eredetileg. Ám ha hiányzik a kisujja egy szentnek, és van hasonló szoborból tíz, azokon pedig látni, hogyan állhatott az az ujj, akkor azt egy hozzáértő szakember tudja pótolni. A zsűrinek is be tudja bizonyítani, miért azt választotta – magyarázta Rudolf Mihály.