Munkához jutni segítik az átányi, tiszanánai és tarnabodi embereket

A helyi gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítése a Felzárkózó települések program hangsúlyos elemei. A rászorultságot felváltó, hosszú távon is fenntartható öngondoskodás biztosítása idézheti elő a legérdemibb, legmélyebb változást a hátrányos helyzetű emberek, családok életében. Ennek eszköze pedig elsődlegesen a munkaerőpiacra történő belépés, amelyben már szakemberek segítik a településeken élőket – tájékoztatott Murányi Norbert, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vidékfejlesztési menedzsere.

A falvakban zajló sokrétű szociális munka a hétköznapi élet szinte valamennyi területére kiterjed a fogantatástól a foglakoztatásig. A legelesettebb településeken dolgozó szociális munkások nap mint nap segítik az álláskeresést, ám a munkába állás támogatása önmagában is egy igen komplex, sokrétű és időigényes feladat, amely egyrészt igényel szoros kapcsolattartást az ügyfelekkel, másrészt megköveteli a munkaerőpiac naprakész ismeretét, a munkaerőpiaci mentorok pedig ötvözik mindezeket az elvárásokat.

– A hálózat indulását alapos helyzetfeltárás és sokrétű előkészítő munka előzte meg. Ennek első állomásaként 2021 második felében elkezdődött a települések részletes felmérése a foglalkoztatásra fókuszálva, települési munkaerőpiaci akciótervek készültek, majd ennek segítségével összeállt az országos terv is – mutatta be az indulást Bátki Emese, a munkaerőpiaci szolgáltatások szakterületének programvezetője. Múlt év januárjában országosan 30 településen összesen kilenc munkaerőpiaci mentor kezdte meg munkáját, köztük Kozmáné Percz Mónika, aki három dél-hevesi községben, Tarnabodon, Átányban és Tiszanánán segíti azokat, akik munkát szeretnének vállalni.

A munkaerőpiaci mentor híd szerepet tölt be a potenciális munkavállaló és a foglalkoztatók között. Ő az, aki mindkét oldalról naprakész információkkal rendelkezik, kapcsolatot tart a foglalkoztatókkal, illetve a munkaerő-közvetítő cégekkel.
– Időről-időre újra felkeresem a cégek HR vezetőit, és tájékozódom az aktuális álláslehetőségekről, a nyitott pozíciókról, a tapasztalatokról és igényekről, így a jelentkezők már úgy indulhattak el az állásinterjúra, hogy pontosan tisztában voltak a feltételekkel. A gyakran szűk keresztmetszetet jelentő közlekedést több vállalat is dolgozói buszjárattal oldja meg– osztotta meg a tapasztalatokat Mónika.

A tarnabodi Jelenlét Ponton minden hétfő egyben munkaerőpiaci fogadónap, ilyenkor beszélik át az aktuális állás lehetőségeket az érdeklődőkkel, és készülnek a felvételi interjúkra. Figyelem-tesztet gyakorolnak, mert több cégnél is szoktak ilyet töltetni a jelentkezőkkel. Számtani feladatok, formalátás és térlátás tesztek, hibás ábra keresése, ezek a feladatok mind-mind előjöhetnek. Azért foglalkoznak ezekkel, hogy senkit se érjen váratlanul, ha ilyennel találkozik éles helyzetben.

Kozmáné Percz Mónika korábban családmentorként dolgozott Átányban, így került kapcsolatba a Felzárkózó települések programmal, azt megelőzően pedig a Munkaerőpiacon Maradás Egyesületnél két évig munkatanácsadóként tevékenykedett. Az ott megszerzett tapasztalatait és kapcsolati tőkéjét egyaránt jól tudja hasznosítani mostani munkája során.

– Jelenleg 148 regisztrált ügyfelem van a három településen. Az új érdeklődőkkel mindig együttműködési megállapodást kötünk, profilozzuk őket és egy állapotfelmérő kérdőívet is kitöltünk, mely a jelenlegi családi- és élethelyzetről, iskolai végzettségről, képzettségről, munkakultúráról ad átfogó képet. Ezek ismeretében aztán megvizsgáljuk, hogy az elhelyezkedés szempontjából mi okozhatja az elakadást. Sok tényező szerepet játszhat, és ezek gyakran együttesen hatnak. Általában gondot jelent az iskolai végzettség hiánya, hiszen a legtöbb cégnél még a betanított munkák esetében is feltétel az elvégzett 8 általános, igaz egy-két kivétel már akad a térségben. A munkatapasztalat hiánya sokak esetében szintén gátja lehet rövid távon az elhelyezkedésnek. Az általános pénzügyi tudatosság is fontos szempont, mert a legtöbben a heti bérezéshez vannak hozzászokva, a havonta egyszer érkező jövedelem beosztása nehézséget jelent a legtöbb család számára. A cégek egy része ezt felismerve igyekszik rugalmasabb lenni, és ma már akad, ahol hó közben utalnak előleget azért, hogy ne veszítsék el a munkavállalóikat. Legtöbb esetben viszont ez még nincs így, ezért törekedni kell arra, hogy a családok szemlélete és gyakorlata is változzon a pénzügyi tudatosság térén – részletezte.

A munkába állás segítése, a munkában maradás támogatása a tevékenység komplexitásából adódóan korántsem egyemberes feladat. A munkaerőpiaci mentor a cégek és a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya mellett szorosan együttműködik a Jelenlét Ponton dolgozó szociális munkásokkal, a családmentorokkal, az adósságkezelésben és CSOK ügyintézésben segítséget nyújtó kollégákkal. A mentori munkának számos indikátora, részeredménye közül talán az a legörömtelibb, amikor az ügyfélnek nem csak az elhelyezkedés sikerül, hanem a munkában maradása is tartósnak bizonyul. A munkaerőpiacon elhelyezkedett és tartósan ott is maradó emberek a „munka nagykövetei” egy-egy településen, az ő jó példájuk, a rendszeres fizetésből fakadó gyarapodásuk, tervezhetőbb életük motiváló a többiek számára is.