Sok faluban megállt a népességcsökkenés Hevesben is

Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos a napokban a mezőtárkányi tavaszköszöntő templomi koncert védnöke volt. A koncertet követően a Modern Városok Programjáról és a Magyar Falu Program helyzetéről kérdeztük.

- A Modern Városok Program a megyei jogú városok programja volt, amelyből 23 volt, amikor elkezdődött. Grandiózus programcsomag állt össze, a kormány minden település vezetőjével megegyezett egy-egy beruházás-csomagban – mondta Gyopáros Alpár.

Hozzátette, négyezer milliárd forintos projektgyűjteményként indult 2015 és 2017 között, amikor megkötötték a megállapodásokat. Ennek több mint felén túl vannak már, 2000 milliárd forint feletti összeget kifizettek a kedvezményezetteknek. Mint mondta, a kormány felülvizsgálja a beruházásokat, Lázár János építési és közlekedési miniszter nyilatkozott nemrég, ő kapta a feladatot, tegyen javaslatot a folyamatok lezárására, befejezésére, újragondolására.

Egerben is megállt az intermodális csomópont és a Nemzeti Úszó és Vízilabda Központ uszodaközpont beruházása, hogy ezeknek mi lesz a sorsa, arra Gyopáros Alpár azt válaszolta, kormányhatározat született arról, hogy az építési és közlekedési miniszter leül a városvezetőkel, végigtárgyalja melyik az, ami megvalósult, melyik van folyamatban, ami be kell fejezni, s melyik nem tudott elindulni. Kérdés, utóbbiaknak van-e egyáltalán jövője vagy meghiúsultak. Az idő múlik, ciklusokról átívelő programról lévén szó változtak a helyi igények, érdekek, ezeket a kormány respektálja.

A felvetésre, hogy ezekre a fejlesztésekre a városok pénzt is kaptak, amelyek már a felét érik, kifejtette, az úszóközpont kapcsán Eger álláspontja változott, hogy mely uszodákat, s milyen minőségben akarja felújítani, módosítani. Folyamatosan változott az álláspont azt illetően is, mely szálláshelyeket, kapcsolódó infrastruktúrát érdemes fejleszteni. Ez szerinte nem is csoda. Ha például Mezőtárkány akar felújítani egy helyi épületet, korszerűsíteni az iskolát, az kisebb projekt, a település megkapja a forrást, s fél- egy év múlva készen van a beruházás. A megyei jogú városokban indult fejlesztések grandiózusak, önmagukban sokmilliárdosak, s hosszú évekbe telik a kivitelezésük. Ez idő alatt változott az igény, ez történt az úszóközpont esetében is.

A Magyar Falu Programról a kormánybiztos elmondta, azt a 2018-as ciklus elején hirdette meg miniszterelnök, kifejezetten a kistelepülések programja, az ötezer lélekszám alatti települések a kedvezményezettjei. 2019 eleje óta ezer milliárd forint fejlesztési forrást juttattak el hozzájuk.

- Büszke vagyok arra, hogy az eredetileg deklarált célja teljesült. A megfogalmazott cél az volt, hogy azt az évtizedek óta tapasztalható sajnálatos demográfiai folyamatot, szörnyű népességcsökkenést, amit a falvak kénytelenek voltak elviselni, minimum meg tudjuk állítani, urambocsá' talán megfordítani is. Nyilván azt gondoltuk, hosszú távú programmal lehet elérni ilyen célt. Ha akkor megkérdeznek, mennyi idő kell ahhoz, hogy megálljon az elvándorlás, azt mondtam volna, minimum egy évtized, hiszen 50-60 év lemaradást kell bepótolni. Óriási eredménye, hogy a 2500 település közül, amely ilyen drasztikus népességcsökkenést szenvedett el, közel 1300-on már növekszik a lakónépesség – emelte ki Gyopáros Alpár, fölidézve, hogy a program 3-3,5 éves. Szerinte addig kell folytatni, míg el nem érik, hogy a falvakban olyan életminőséget élhessenek az emberek, ami vetekszik a városival, s a demográfiai fordulatot elérjék.

Arra a kérdésre, hogy talán a fiatalok azért költöznek ki a városokból, mert ott tudnak házat venni elérhető áron, azt mondta, szerinte ennek ellentmond, hogy elsősorban a falusi CSOK-nak köszönhetően már azt mondják, jócskán megemelkedett a falvakban lévő lakóingatlanok ára. Ezek számáról is érdemes beszélni, sok helyen a korábban lakatlan, de lakható ingatlanokat, amelyeket otthagytak, elköltöztek, kihaltak belőlük és ezek éveken, évtizedeken keresztül ott álltak, mind felvásárolták. Ma már alig van megvásárolható használt ingatlan ott is.

- Elsősorban azt sikerült elérni, hogy a fiatal, szülőképes korba lépő korosztály, amely otthont akar teremteni, családot szeretne, s korábban kényszerből, a jobb lehetőség miatt beköltözött a városba, megyeszékhelyre, ma már hisz a falujában, megtalálja számítását. Úgy látják, van élet, jövő, s hazaköltözik a városokból, s ez örömteli – mondta a kormánybiztos.

Korábban a közepes méretű települések is reménykedtek hasonló programban, ezzel kapcsolatban Gyopáros Alpár kifejtette, nem indult ilyen program, bár várték a kis- és közepes városok. Ugyanakkor az ő esetükben örömmel konstatálták, hogy az előző hét éves európai uniós fejlesztési ciklus TOP-os forrásaiból, amelyet a megyei önkormányzatok osztottak szét, kétharmad célzottan nekik jutott. Ezért kellett a Magyar Falu Programot elindítani, amit hazai költségvetési pénzből finanszíroznak, hiszen a falvak nem férnek hozzá az unióshoz. Így a kormánybiztos szerint mind a főváros, a megyei jogú városok, a kis- és közepes városok és a kistelepülések is részesültek fejlesztési támogatásban.