Szíven szúrta a haragosát a kocsmában az erdőtelki férfi

Hirdetmények. 
A t. cz. közönségnek tudtára adatik, hogy Szarvaskő helységében egy kőszén-bánya nyittatott meg. Ezen bányából nyert kőszén alkalmas a gőzkatlanok fütéséhez, pálinka-, tégla-, cserépedények-, porczelán-, és mészégetéshez; s különösen azon tulajdonánál fogva, hogy egy jól eszközölt léghuzamnál semmi rossz szagot nem bocsájt. Kályha és takarék-tüzhely fütéséhez 12 mázsa ilynemü kőszén ugyanannyi meleget idéz elő, mint egy öl kemény tüzifa képes adni. Egy mázsa kőszénnek ára, a nevezett bányánál 23 o. ért. krajczár, 1 öl fának egyenértéke 4 frt 20 kr. a. e. krajczárba jön, s a mellett a felvágatási költségek megkiméltetnek. Megrendelések ezen kőszénre az érsekuradalmi igazgatóság irodájában fogadtatnak el. A kőszén használhatóságáról gőzkatlanoknál az egri gőzmalomban; kályháknál pedig, és a takarék-tüzhelyeknél, az uradalmi bányafelügyelő lakásán (ujváros 752. sz. a.) naponta meggyőződést szerezhetni. 

 Katonai akadémiát Egernek! 
A deczemberi delega­czi­onalis ülések egyikén a közös hadügyminiszter kijelentette, hogy legközelebb a hadvezetőség Magyarországon katonai akadémiát szándékozik felállitani. 

Minthogy ez a létesülendő katonai akadémia a létalapja a nemzeti követelésekben rejlik s minthogy a czélja az, hogy a hadseregnek magyar tiszteket neveljen: természetszerü, hogy nem közömbös a nemzetre nézve, hogy hol lesz felállitva ez a katonai akadémia. Az az egy bizonyos, hogy nem szabad megengednünk, hogy nemzetiségi vidéken legyen, mert akkor rosszabb, mint ha nem is volna, s legföljebb csak azt érnénk el vele, hogy a nemzetiségi vidéken egyenesen a magyargyülőlő, a nemzetáruló légkörben felnevelkedett katonatiszt még az osztráknál is rosszabb volna. 

Tehát a czél elérése érdekében azon kell lenni minden jóravaló magyar embernek, hogy az uj katonai akadémia tősgyökeres magyar helyen állittassék fel, a hol magyar a föld, magyar a nyelv, magyar az érzés. A hol igazi magyar hazafiságot, magyar fajszeretetet szív magába már az őt környező levegőből a leendő magyar katonatiszt. 

Olyan helyet, a mely a nemzet ezen általános óhajának megfelelni, talán keresve sem lehet, mint Eger. Nem falu, nem provinczia, hanem egy tudományos központ. És ez már a létesitendő akadémiára nézve kiváló előny. Terepviszonyai katonai kiképzés tekintetében kiválóak, harcászati fekvése s történelme szintén olyan, hogy csak előnyös lehet a katonatiszt-növendékek kiképzésére. 

A hadügyi kormány tehát semmi tekintetben nem tehetne kifogást Eger város ellen. Azonban egy ilyen intézet elnyerése sok-sok városnak érdekében áll. Egyes városok, mint Nagyvárad, Temesvár, Arad, Szolnok, Nagyszeben, Kassa, stb. már is mozognak, hogy megkaparintsák maguknak ezt az intézetet. Ily körülmények között nekünk sem szabad tétlenül, összetett kezekkel néznünk a fejleményeket, hanem hathatósan kell mozognunk; mert ha van város, a melyikre ráfér egy ilyen népes intézet áldása, az igazából csak a mi szegény, lassu fejlődésü Eger városunk, ahol a pangó ipar és kereskedelem ugyancsak megérdemelné, hogy valamit lenditsünk rajta. 

Nem akarjuk most bővebben fejtegetni azokat az előnyöket, melyek ez intézetnek városunk területén való felállitásával járnak. Csak felhivjuk rá a városatyák figyelmét, s hisszük, hogy visszatérünk még e tárgyra. 

 Sziven szurta. 

Erdőtelken e hó 2-ikán este Káli József és Török Gábor a korcsmában külön asztalnál mulattak. Azonban nem igen lehettek jóbarátok, mert csakhamar összeszólalkoztak és az üvegeket kezdték egymáshoz dobálni. Majd kést rántottak elő és egymásnak rohantak, párviadal fejlődött ki köztük. Míg egy harmadik közbe nem vetette magát és a késelőket szét akarta választani. Mivel Török Gábor volt az erősebb, hát ez a harmadik ember, ennek elébe tartotta a botját. Ezt a pillanatot fölhasználta Káli József és a kést egyenesen Török Gábor szivébe szurta. Egészen szive közepébe ment a kés, még a bordák közt sem akadt meg. – A gyilkos néhány napig bujdosott; de mint halljuk már önként jelentkezett a törvényszéknél Egerben.