2024.09.25. 13:50
A közös gondolkodás példája ez a szakmai nap a főigazgató szerint
Hogyan növeljük duális partnereink számát? címmel tartott közös szakmai napot szerdán a Heves Vármegyei Szakképzési Centrum és a Karcagi Szakképzési Centrum. Az egri rendezvényen a duális képzés szabályozási hátteréről dr. Dobos Lilla, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai elnökhelyettese tartott előadást.
A Heves Vármegyei SZC Sárvári Kálmán Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium egri, Pozsonyi utcai épületében Milibák-Veres Erika, a vármegyénkbeli szakképzési centrum főigazgatója köszöntötte a résztvevőket. Őt portálunk a szakmai nap kapcsán arról kérdezte, hogy miért ez a "kettős" rendezés? A főigazgató portálunknak úgy fogalmazott: példaértékű összefogás eredményeképpen jött létre ez a tanácskozás a Nemzeti Szak- és Felnőttképzési Hivatal (NSZF) támogatásával a Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésében és a két szakképzési centrum, a karcagi és a Heves vármegyei kezdeményezésére.
A közös pontunk a Tisza-tó térsége. A Karcagi Szakképzési Centrum a tó egyik oldalán, a miénk a tó másik oldalán próbálja kiszolgálni a munkáltatói igényeket, s ezen kívül közös kapcsolódási pontunk a duális képzés. Ebben a jó gyakorlatok megosztása, illetve az együttműködés lehetőségének a keresése az egyik fő célunk – mondta Milibák-Veres Erika.
Hozzátette: a Heves vármegyei kamara felvállalta, hogy komplex előadást tart arról az itt jelenlévő igazgatóknak, gyakorlati oktatásszervezőknek, hogy miként kell a duális képzéshez alkalmazkodni az intézményeknek, akár a tanmenetek, tantervek szintjén, akár a kommunikáció szintjén, vagy éppen pénzügyi szempontból mit kell figyelembe venni ahhoz, hogy a vállalkozások is motiváltak és elkötelezettek legyenek.
Az eseményen előadást tartó dr. Dobos Lilla, az NSZFH elnökhelyettese portálunk érdeklődősére elmondta, hogy a rendezvény és az ő előadásának is az egyik fontos eleme ismertetni a duális képzés hátterét, azt, hogy fenntartói szemmel az NSZF mit lát az országos adatokkal összehasonlítva.
– Célunk, hogy a régió duális képzését erősítsük, hogy párbeszéd jöjjön létre a helyi tanárokkal, oktatókkal, akik aktívan részt vesznek a duális képzésben, annak szervezésében. A szakképzésben résztvevő személyek számára is számos előnye van ennek a képzési formának, mert szakképzési munkabért kapnak, havi 100 ezer és 168 ezer forint között. Ugyanakkor nagyon fontos az, hogy egy olyan tapasztalatot szereznek vállalati környezetben a tanulók, hogy utána sokkal könnyebben tudnak a munkaerőpiacon érvényesülni. Megtanulják például azokat a technológiákat, technikákat, amelyeket a cégek alkalmaznak, s ugyanakkor a vállalti kultúrába is belekóstolnak. A munkaerőpiacra kikerülve gyakorlatilag egy olyan előnnyel indulnak, hogy nincs szükség már a kezdeti tapasztalatok megszerzésére, és versenyképes tudással vannak kint a munkaerőpiacon – hangsúlyozta az NSZFH elnökhelyettese.
Elmondta azt is, hogy a duális képzés feltételeit a vállalkozások biztosítják. Ennek fejében a szociális hozzájárulási adóból kapnak kedvezményt – törvényi, jogszabályi keretekben meghatározott részletes feltételek alapján –, másik előnye a cégeknek, hogy munkaerőhöz juthatnak, hiszen ezeket a tanulókat tovább tudhatják alkalmazni. Erre is a jogszabály lehetőséget ad. Szűkebb pátriánknak ebben a képzési formában elfoglalt helyzetét firtató kérdésünkre dr. Dobos Lilla tömören azt válaszolta, hogy Heves vármegye elég jól áll a duális képzés szempontjából.
Vitkóczi Mariann, a Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara oktatási irodavezetője szerint is nagyon jó vármegyénk helyzete, mert egy szakképzési centrum és egy iparkamara van. Ebből fakadóan a vállalkozásoknak könnyű az eligazodás, ha azt szeretnék megszervezni, hogy bekapcsolódhassanak a gyakorlati képzésbe, mert az utánpótlásnevelés szempontjából fontosnak látják. Hozzátette azt is, hogy felnőttképzés keretében is alkalmazható a duális képzés, ilyen esetben saját dolgozóik képzését oldják meg a cégek a szakképzési centrum segítségével.
– Ez egy egészen új irány, és azt mondhatjuk, hogy ez a jövő útja, hiszen eddig a felnőttképzésben a felnőttképző cégek tervezték a képzéseket. Az állam ezt szeretné jobban felügyelet alatt tartani, és az elmúlt három évben a felnőttképzésben nagyon megnőtt az állami képzésben tanulók száma – mondta az oktatási irodavezető.
Szavai szerint mindehhez persze megfelelő számú gyakorlati képzőhely szükséges, s ezeknek a képzőhelyeknek pedig nagyon felkészülteknek kell lennie arra, hogy a fokozott adminisztrációnak és elvárásoknak meg tudjanak felelni amellett, hogy a szakmai munkát elvégzik. Ebben van fontos szerepe a kamarának, hogy napi szinten tájékoztasson. A cégek ez ügyben fordulhatnak mind a szakképzési centrumhoz, mind a kamarához, megfelelő szakemberek, tanácsadók állnak rendelkezésre.
– Az együttműködéssel és ezzel a mai rendezvénnyel is azt szeretnék reprezentálni, hogy fordulhatnak hozzánk, kérdezhetnek, támaszkodhatnak az oktatásra, és mindemellett legyenek felkészültek. Erről szól ez a mai rendezvény is – tette hozzá.
A tanácskozáson elhangzott előadásokat követően egyébként kötetlen szakmai tapasztalatcserét is tartottak a résztvevők még az ebédet megelőzően.