Az abasári ásatás újabb konferenciája zajlott le Budapesten

Az abasári ásatás eddigi eredményeit feldolgozó harmadik idei konferenciát rendezte csütörtökön Budapesten az Abasári Népfőiskola Alapítvány (ANA), a Magyarságkutató Intézet (MKI) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Építőművészeti Tagozata. Az ANA a társrendezők mellett a Nemzeti Örökség Intézetével is együttműködést alakított ki, s a konferenciasorozat rendezésével történik az emlékhely feltárásának és bemutatásának elméleti megalapozása, valamint annak a programnak a kidolgozása, mely a csúcspontjához 2041-ben érkezik el, az Aba Sámuel király trónra lépése 1000 éves évfordulójára történő megemlékezéssel. Portálunkon már beszámoltunk arról, hogy az Aba Sámuel király egykori központját feltárni, és az egykori uralkodónk sírját megtalálni hivatott régészeti munka 2020 őszén kezdődött az MKI szakemberei által, és napjainkban is zajlik az eddig feltárt, mintegy 1800 négyzetméteres lelőhelyrész teljes körű tudományos feldolgozása. Az eredmények adott esetben átírhatják a magyarság eredetének történetét. Ha ugyanis Aba Sámuel sírját megtalálják, az azért jelentős, mert az Abák Csaba ágán Attila hun király leszármazottai. Ha egy Aba-nemzetségbe tartozó férfinak meg tudják határozni a DNS-ét, és az megegyezik az Árpádokéval, akik szintén Attila leszármazottainak tartják magukat, akkor kiderülhet, hogy Attila lehet a közös ősünk. 

A szerdai konferencián Grócz Zsolt, az ANA kuratóriumi elnöke, programfelelős a konferenciát azzal nyitotta meg, hogy összegezte a történelmi, illetve régészeti fókuszú első két – a tavasszal és a két hónapja – lezajlott szakmai ülés tapasztalatait. 

Az abasári ásatás új kérdése a hogyan tovább

– A tárgyi leletanyag mellett az Aba-nemzetség magyar társadalomban betöltött szerepét is ismertették már az előadók. A kezdetek óta Mongólia, a hunok szálláshelye felé repíti a gondolatainkat több lehetőség. A mai konferencián feltesszük a kérdést: hogyan tovább? – fogalmazott Grócz Zsolt.

Salamin Ferenc, az MMA Építőművészeti Tagozatának vezetője a köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar tudományos szellemi élet krémje dolgozik a projekten. A konferencia résztvevőit Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója is üdvözölte videóüzenetében.

A nap során Horváth Ciprián az abasári Bolt-tető régészeti feltárásának eredményeiről, Németh Zsolt pedig az Abasár és környéke kora Árpád-kori épített örökségéről beszélt. Rabb Péter a Monostorok építészete Magyarországon a X-XI. században címmel tartott előadást, amelyet Varga Gergely ismertetője követett az abasári sírok archeogenetikai vizsgálatának legújabb eredményeiről. Teiszler Éva Aba Sámuel temetéseit vette górcső alá. Móczár Gábor arról beszélt, hogy a nemzeti és történelmi emlékhelyeink hogyan állnak az ifjúságnevelés szolgálatában, Molnár Katalin és Szőke László abasári gondolatokat tolmácsoltak a településről, majd Fábián Gábor az abasári Bolt-tető pincerendszerét mutatta be. Beöthy Mária, Szabó Zoltán, Rudolf Mihály, Perényi Flóra és Bugár-Mészáros Károly az abasári monostorhoz hasonló egyházi épületekről beszélt Magyarország és Európa különböző pontjain.