Az antibiotikum nem cukorka - őszintén beszélt az egri főorvos, erre figyeljünk, ha szedjük őket

- Multirezisztens kórokozókkal a hétköznapi életünk során is rendszeresen találkozunk. Azt mondhatjuk, hogy ezek sajnos már szinte a mindennapjaink részévé váltak – adta meg a beszélgetés apropóját dr. Pongor Éva, az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet infektológus főorvosa.
Elmondása szerint ez azt jelenti, hogy már a háziorvosi praxisokban is egyre gyakrabban találkoznak olyan betegségekkel, amelyeket ilyen, antibiotikumoknak ellenálló kórokozók okoznak. Ezért pedig mi, páciensek is felelősek vagyunk.

Túlzásba visszük az antibiotikumok használatát.

– Sokszor bele sem gondolunk, hogy az ilyen baktériumok megjelenését és terjedését nem csak az emberek által használt antibiotikumok okozzák, hanem az állatgyógyászatban is nagy mennyiségű antibiotikum-felhasználás folyik. Ez a gyakorlat is előkészíti a terepet a kórokozókban a rezisztencia kialakulásához. Másrészt, akár kozmetikai termékekben is lehetnek antibiotikumok. Továbbá a nehézfém-terhelés is szerepet játszik abban, hogy kialakulnak ezek a makacsul ellenálló baktériumok.
Dr. Pongor Éva szavai szerint azzal, ha makacsul kiköveteljük az antibiotikum receptet a háziorvosunktól akkor is, ha azt nem feltétlenül indokolja az állapotunk; ha nem az előírt dózisban és ideig szedjük a nekünk felírt gyógyszert; esetleg betárazunk belőle, s olykor a házipatikából előkapott maradék antibiotikummal akarunk gyorsan jobban lenni, azzal hosszútávon inkább ártunk magunknak. Nem utolsó sorban pedig kedvezünk a kórokozóknak, amelyek ezáltal hozzászoknak az ellenük szánt fegyverhez és lefegyverzik az orvosokat.
– Mind gyakrabban fordul elő itt a kórházban is, hogy egy-egy páciens szervezetében olyan multirezisztens baktériumot azonosítunk, amire az általunk leggyakrabban használt antibiotikumok nem hatásosak. Az antibiotikum-fejlesztés természetesen próbál a baktériumok rezisztenciájával is fejlődni, de sajnos az a legnagyobb probléma, hogy a baktériumok mindig előttünk járnak – mondta.

Ezt a problémát magunknak okoztuk mi, emberek?

- Folyamatosan magunk generáljuk, s hogy mi lehet a megoldás? Például az, hogy minden egyes náthával és egy-két napos lázzal ne követelje a beteg a háziorvostól az antibiotikumot, ez egy nagyon rossz beidegződés. Azt hisszük, hogy gyorsan kell meggyógyulni. Minél előbb, az ember nem tud időt adni egy vírusos megbetegedés esetén a szervezetének, hogy meg tudjon gyógyulni belőle. Sokan úgy gondolják, hogy csak az antibiotikum segít, csakhogy a vírusinfekciókban az hatástalan. Meg fog gyógyulni minden bizonnyal, beszed egy-két szemet a csomagból, ami után jól van és aztán nem is szed már többet belőle. Azt kell látni, hogy azzal, hogy beszedünk pár szem antibiotikumot, a bélflórában lévő baktériumok ugyanúgy kiirtódnak és ugyanúgy a rezisztencia kialakulást elősegíthetjük bennük. A folyamat azzal nem áll meg, hogy abbahagyjuk a szükségtelen gyógyszer szedését. Látszólag úgy tűnik, hogy nem csinálunk rosszat, de ezzel a magatartással a későbbiekben  hatalmas nagy problémát okozhatunk. Magunknak gyártjuk ezeket az ellenálló kórokozókat. Le kellene számolni végre azzal a téves elképzeléssel, ha az orvos nem ír fel antibiotikumot, akkor nem is gyógyít. Az antibiotikum nem cukorka, akkor kell alkalmazni, amikor valóban szükséges: meg kell hagyni arra az esetre, amikor a betegség alapján muszáj ahhoz nyúlni. Például egy tüdőgyulladás kezelése során, vagy egy súlyos fertőzés esetében kell adni, vagy egy toxikus sokk szindrómában, de sorolhatnám azokat az életmentő eseteket, amikor akár egy penicillin is sokat jelent. 
A főorvosnő beszámolt arról is, hogy a kórházban napi szinten találkoznak szociális otthonokból érkező betegekkel, akiknek a székletében és a vizeletében kolonizációként ott vannak ezek az ellenálló baktériumok, még nem kórokozók, de ki lehet őket mutatni, azaz az idősotthonban élőknél gyakran a normál flóra tagja már egy-egy ilyen baktérium. Ez önmagában nem jelent veszélyt, csak akkor okoznak bajt, ha az amúgy is elesett szervezet még inkább legyengül: ilyenkor ezek a baktériumok kórokozó szintre lépnek. 
– Ez egy nehezebb helyzet, hiszen ilyenkor meg kell keresnünk – és találnunk – azt az antibiotikumot, ami valóban használhat. – mutatott rá dr. Pongor Éva.

Van remény? Hiszünk az orvosoknak?

–  Természetesen nem csak a betegeket kell tanítani, hanem folyamatosan kell képezni a kollégákat is. Minden kórokozó, és főként a multirezisztens baktériumok terjedésében az egyik legeslegfontosabb fegyverünk a kézhigiénia. Alapvetően fontos és elengedhetetlen a helyes módon történő szappanos - nem kell itt extra fertőtlenítőre gondolni - kézmosás. Igenis, kezet kell mosni!

Ne essünk át a ló túloldalára se

– Mindenhol az arany középutat kell megtalálni. Az sem egészséges a gyerek szempontjából, hogyha nem eszik elég homokot, de azért persze az sem cél, hogy minden egyes alkalommal koszos kézzel egyen. Meg kell tanítanunk nekik, hogy étkezés, wc-használat előtt, illetve után mosson kezet, de ne legyen az otthonunk hipóreklám sem. Nem kell teljesen steril környezetben élni, hiszen az sem tesz jót, mert akkor meg annyira védtelenek leszünk, hogyha bármilyen - akár a legbanálisabb - kórokozót elkapunk, akkor biztos, hogy megbetegedést okoz. A baktériumok kellenek nekünk, velük együtt élünk, és ők az életünkhöz szükségesek. Ha őket kiirtjuk, akkor, ahogy megborul a mikrobiom egyensúly, mind a bélflórában, mind pedig a bőrflórában, ugyanúgy behatolnak a kórokozók, és ugyanúgy megbetegedést okoznak.

Tartsuk be, amit az orvos előír!

Az antibiotikumot mindig úgy és annyi ideig szedjük, ahogyan azt az orvos előírta! Ne hagyjuk abba előbb, ne tárazzunk be belőlük. Amikor úgy érezzük, hogy lázasak vagyunk, akkor ne szedjünk be pár szemet, mert ennek ilyen formán semmi értelme sincs. Nagyobb kárt okozunk vele, mert máskor nem fog használni, amikor valóban szükség lenne rá. Antibiotikum mellé lehet szedni probiotikumot, de hogyha joghurtot, kefirt, valamilyen természetes probiotikumot tartalmazó készítményt fogyasztunk, az is segít a normál bélflóra megőrzésében, illetve helyreállításában. Sajnos az antibiotikumok, főként a széles spektrumúak, átmenetileg kiirtják a normál bélflórát. Hosszú távon egy kiegyensúlyozottan összeállított étrenddel is sokat tehetünk azért, hogy egészséges, ellenállóbb legyen a bélflóránk.
– Sajnos a mindennapokban egyre gyakoribb a túlsúly és a zsírmáj kialakulása, amit éppen az egyoldalú étkezés - és főleg az ilyen „rántott hús rántott hússal” és „hamburger hamburgerrel evés”- okoz. Ez is komoly probléma. Ahogy nincsen időnk egy kisebb vírusfertőzésben időt hagyni a szervezetünknek a megküzdésre, a gyógyulásra, úgy nem érünk rá rendesen enni sem. Nem érünk rá arra, hogyha a szervezetünk azt igényli, hogy pihenjen, akkor megadjuk neki. A szervezet nagyon sokszor sikít, hogy neki pihenésre van szüksége, akár egy megfázás, egy nagyobb betegség, vagy valamilyen más egyéb szellemi kimerültség kapcsán. Jelez, hogy neki pihennie kéne, csak nem mindig figyelünk rá. Elnyomjuk, elnyomjuk, mert más szempontokat helyezünk előtérbe: dolgozni kell, a gyerekekkel menni kell, tehát minden más előbbre való, mint a saját egészségünk, amit azzal próbálunk megőrizni, hogy vitaminokkal bombázzuk magunkat. Természetesen hasznos tud lenni, ha vitaminokkal támogatjuk az immunrendszert, például megfázásos időszakban 1000-1500 milligramm C-vitamin, illetve 2-3000 nemzetközi egység D-vitamin igenis kívánatos. Ha viszont nem figyelünk a kézhigiénére, a kiegyensúlyozott étrendre, a megfelelő mennyiségű pihenésre, akkor nem tettünk meg mindent azzal, hogy beszedtük a vitamint.

A baktériumok leleményesek

– A legfontosabb, hogy vegyük komolyan az orvosokat. Ne tekintsünk cukorkaként az antibiotikumra és ne kapkodjuk be egy kisebb megfázásra a megmaradt darabokat. Ezzel csak azt érjük el, hogy egy komolyabb megbetegedés esetén az orvos nem fog tudni mit adni a betegségünkre. Sajnos a mikrobiológusok, akik Petri-csészében nézik a baktériumok rezisztenciáját, azt látják, hogy a kórokozók az új antibiotikumokra pillanatok alatt ugyanúgy rezisztenssé válnak. A baktériumok leleményesek, túl akarnak élni, és pillanatokon belül kifejlesztik az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességet. Folyamatosan fejlődnek, és ellenünk dolgoznak azáltal, hogy kevésbé lesznek érzékenyek az antibiotikumokra. Mi, emberek tulajdonképpen saját magunkat hozzuk rosszabb helyzetbe azzal, hogyha ész nélkül használjuk az antibiotikumokat, így mindenkit a felelősségteljes alkalmazásra, az előírások betartására és fokozott kézhigiéniára biztatok.