Hét egri konyhakert a legjobbak között

A biatorbágyi díjátadón Fieszl Csaba, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: az országos programban résztvevők hozzájárulnak a kertkultúra gazdagításához, a hagyományok ápolásához és a helyi értékek továbbörökítéséhez, s ez jól példázza a közösségi összefogást is. Magyarország legszebb konyhakertjeit díjazták.

A főtitkár kifejtette, hogy ma a hazai mezőgazdasági terület 6,3 százaléka áll ökológiai művelés alatt, a cél jövőre a 10 százalék elérése. Hazánkat is érinti a súlyos klímaváltozás: az évszakok változnak, az átlaghőmérséklet emelkedik, a csapadékmennyiség csökken, a napfényes órák száma az elmúlt harminc évben háromszázzal nőtt. Mindennek következtében új kertművelési eljárásokra és új fajtákra van szükség.

Az eseményen Sári Kovács Szilvia ötletgazda-programigazgató részletesen értékelte az idei év tapasztalatait. Szavai szerint volt csapadék, de aszály is, szélvihar, s rekkenő hőség nehezítette a kertművelést. Mindenki a vegyszermentességre törekszik, bioleveket készítenek, komposztálnak, segítik a hasznos élőlényeket.Van, aki néhány négyzetméteren, más húsz hektáron gazdálkodik. 

A programigazgató szavaiból kitűnt, hogy a legjobb terméseket a paradicsom, a paprika, a hagymák, az eper adták. Rosszul termett viszont a retek, a saláta, a zöldségek, az uborka és a dísztök, nem lett jó a hozamuk.

– Törekedni kell a biológiai sokféleségre, akár ágyásokon belül. Van, aki 100 fajta növényt termeszt ily módon. Sláger a magaságyásos és a permakultúrás művelés. Egyre többen mellőzik a talajforgatást, csak szellőztetik, lazítják a talajt ásóvillával, s komposzt hagyó mulcsozást alkalmaznak – magyarázta Sári Kovács Szilvia.

Elhangzott: egyre nagyobb szükség van a talajtakarásra, a füves sávokra, a hálós árnyékolásra, mert 50 fokos hőmérsékletnél a talaj 70-80 fokra is felmelegszik, a növény  megég, s ha pedig locsoljuk megfő. A biokertész hitvallása: éltetni kell a kertet, nem pusztítani vassal, műtrágyával, vegyszerekkel és az majd egészséget, boldogságot terem.
A programigazgató elmondta, hogy az országos versenyt tizenkét éve hirdették meg. A kezdeményezéshez eddig nyolc ország 868 településéről 24 ezer 492 kert és 233 ezer 692 kertművelő csatlakozott. Ezidáig 1183 óvodát, 267 általános iskolát és 281 középiskolát sikerült bevonni a programba. Ebben az évben közel háromszáz település mintegy negyvennyolcezer kertművelőjét sikerült megszólítani.

Magyarország legszebb konyhakertjei 149-ből kerültek ki

Országos díjra 86 településről 149 kertet neveztek a helyi zsűrik, ebből 28 helység 32 kertművelőjét díjazták. Egerből elismerő oklevelet vehetett át: dr. Barkóczy Róbert – Dr Szabó Barkóczy Katalin, Kovács Sándorné, Kósa Tamás, Szabados Vilmosné, Mengyánné Hajdu Róza, Fűrész János és a Kertvárosi óvoda. 

A programhoz való csatlakozásért a vármegyeszékhely polgármestere Vágner Ákos és Mészáros-Béres Noémi koordinátor, valamint a helyi megvalósítást segítő Egri Kertbarát Kör Egyesület az Agrárminisztérium elismerő oklevelében részesült. 

Biatorbágyon pedig már meg is hirdették a következő év Magyarország legszebb konyhakertjei országos versenyét.