Zsarnok uralkodó vagy szent király volt Aba Sámuel?

Az abasári ásatás eddigi eredményeit feldolgozó harmadik idei konferenciát rendezte november végén Budapesten az Abasári Népfőiskola Alapítvány (ANA), a Magyarságkutató Intézet (MKI) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Építőművészeti Tagozata. Grócz Zsolt, az ANA kuratóriumi elnöke, programfelelős azt összegezte portálunknak, hogyan áll Abasáron az Aba Sámuel király egykori központjának a feltárása, és az egykori uralkodónk sírját megtalálni hivatott régészeti munka, amelynek hosszútávú célja immár az Abasár 1000 projekt megvalósítása 2041-re.

– Ebben az évben már három tudományos konferenciát rendeztünk – kezdte Grócz Zsolt. – A munka első lépése a 2006 óta feltárt leletek értékelése, majd az eredmények bemutatása, publikálása volt. Vonatkozik ez az épített örökség korszakolására, a megtalált pápai bullára, és a Madonnát ábrázoló gyönyörű márványtöredékre. A hagyaték feldolgozása az egyes szakterületeken a járatos és elfogadott módszertan szerint zajlik. Az előkerült tárgyi anyagok mellett már érintettük az Aba-nemzetség történelmünk alakításában betöltött szerepét is. Az én megközelítésem jóval megengedőbb Aba Sámuel személyét illetően, mint, „a régi, pogány rendet visszaállítani akaró, zsarnok uralkodó” elénk állított képe – mondta az elnök.

– A konferenciák előadói felvetettek néhány, nyitott megközelítést igénylő kérdést is. Ilyen például a körtemplomok valódi funkciójának a definiálása. Milyen liturgikus cselekményre adtak lehetőséget az esetenként valóban extrémen szűkös belső méretüknél fogva? Egy másik az archeogenetika szigorúan következetes világát tárja elénk. Már a mostani, kezdeti adatok is a mai Mongólia területére, az egykori hun birodalom központjába repítik gondolatainkat az Abák révén. Az eddig megnyílt távlatok jóval szélesebb horizontra helyezik az Aba-nemzetség honfoglalás kori szerepét, és későbbi, több évszázados Kárpát-medencei jelenlétét is. Nagy adósságunk a kor egyháztörténeti vonatkozású kutatása. A bencés jelenlét, az abasári apát és a római pápa közötti levélváltások ismételt elemzése a magyar királysággal való viszonyrendszer minőségét is árnyaltabb megvilágításba helyezhetik. Ebben az összefüggésben vizsgálatot érdemel, hogyan lehetséges az, hogy a kiátkozott Aba Sámuelt a néphagyomány évszázadokon át mégis szerette, és szent királyaként tisztelte? A kutatások eddigi eredményei alapján, de a felvetett kérdések súlya és számossága okán is bátran kimondható, hogy Abasár joggal viseli a történelmi emlékhely címet. Nemcsak általunk vallottan, de a kutatások eredményei tükrében is fontos üzenetei vannak a nemzeti öntudatunk erősítése és az ifjúság nevelése szempontjából – sorolta Grócz Zsolt.

Az abasári ásatás a továbbiakban egy 17 éves projekttel folytatódik

A kuratóriumi elnök elmondta, hogy itt tartanak, a múlt heti, harmadik konferencia központi kérdése az volt: hogyan tovább?

– A konferencia újabb ékköve volt az MMA Építőművészeti Tagozat, az MKI, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖI) és alapítványunk együttműködésének. Ígéretesek alapítványunk népfőiskolává válása irányába tett törekvései, kapcsolatunk a Lakitelek Népfőiskolával és a Nemzeti Művelődési Intézettel. Összefogásunk a Dél-Mátra kistérség öt önkormányzatával – Abasár, Kisnána, Feldebrő, Gyöngyöspata és Gyöngyössolymos – az Aba-nemzetség épített örökségének bemutatására már meghozták az első látogatócsoportokat a Feldebrőtől Gyöngyöspatáig terjedő turisztikai úton. Ez év április 16-án kibontottuk az Abasár 1000 projekt zászlaját, amely 2041-re, Aba Sámuel király trónra lépése 1000 éves évfordulójára kívánja az emlékhelyet méltó módon bemutathatóvá tenni. Ennek egyik fontos eleme az MMA Építőművészeti Tagozat 2025-re kiírt építészeti pályázata lesz, ahol a fiatal építészek Abasár királyi központ témában álmodhatják meg a feltárt monostor területét, Abasárt, mint települést és mint kistérségi központot. Feladatomnak érzem azt is, hogy ne csak alapítványunk és Abasár, hanem egy régió, a Dél-Mátra kistérség hangját is közvetítsem a mindenkori döntéshozók felé – emelte ki Grócz Zsolt.

A közös stratégia eredményeként elkészült egy négyéves munkaterv, amely tételesen összegzi a különböző szakterületeken elvégzendő feladatokat, tette hozzá a programfelelős.

– A cél az, hogy 2028-ra egy megvalósulási hatástanulmányban tegyünk javaslatot a konkrét elképzelések, Abasár királyi központ bemutatására a fejlesztések forrásigényének feltüntetésével. A munka elvégzéséhez szükséges forrás megteremtése is jó úton halad. Meglátásom szerint a jelen a tervezés korlátjai közé szorítja a lehetőségeinket. Úgy ítélem meg azonban, hogy minden alkotó erő és szándék együtt van ahhoz, hogy a gyakorlati megvalósulás indulásának pillanatára elkészüljünk munkánkkal. A helyes eredmény szempontjából alapvetőek a jól feltett kérdések és az azokra adott őszinte, egyenes válaszok a régi igazságok megerősítése, és a megszülető újak megfogalmazása érdekében. Bartók Béla hitvallását – Csak tiszta forrásból! – követve, abból erőt merítve, az abasári Bolt-tetői ásatásokkal mi is az eredetet kutatjuk. Az összefüggéseket, az igazság apró magvait. Azt reméljük, hogy kiállják majd az idő próbáját, és utódaink is fellelik a bennük rejlő, követendő erkölcsi értéket – összegezte Grócz Zsolt.