Egerszalóki sódomb: most akkor tényleg tönkretették az egyik legfontosabb természeti értékünket?

Ismét felröppent a hír, hogy a környék egyik legnagyobb természeti csodája nagy bajban van, egyes portálok, közösségi oldalak egyenesen arról írnak, hogy “elsorvadt” “tönkrement”. A HEOL már többször, alaposan körbejárta a témát, méghozzá az üzemeltető véleményével tényszerűen alátámasztva. Biztos, ami biztos, most is megkerestük az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető és Szolgáltató Kft. ügyvezetőjét, hogy friss álláspontját kifejtse az egerszalóki sódomb állapotával kapcsolatban. Ha megkapjuk válaszát, közöljük.

Az egerszalóki sódomb valódi tényei

Addig is álljon itt néhány korábbi, "kijózanító" tény, ami vélhetően megcáfolja a sódomb hanyatlásának "mítoszát".

1. Drasztikus módon csökken a sódomb mérete

A híresztelésekkel ellentétben eddig nemhogy csökkent, növekedett a sódomb – pontosabb, kevésbé marketingképes nevén a mészkőtufa kúp – területe. Köszönhetően a vízből való folyamatos kirakódásnak. Számokban kifejezve a évente átlagosan 20,5 köbméter lerakódással növekedett a domb.  Ezt egy 3D-s topográfiai felmérés segítségével számították ki, összesen 3 ezer 444 mérési pont adatait összehasonlítva. A nevezetesség 266 köbméterrel lett nagyobb 2006-tól 2020-ig. 

2. A színe sem a régi

A sódomb külcsínét, megjelenését több tényező is befolyásolja. Az egyik ilyen a csapadékmennyiség, illetve a kinézete függ még az aktuális évszaktól, valamint a rajta átfolyó víz hőfokától. A feltörő víz 65 fokos, de mire végigfolyik a dombon, addig nyáron 35 fokra, télen pedig akár tíz fokosra is lehülhet. Nagyon összetett okai vannak, hogy hogy milyen színben pompázik. A sok eső például elalgásítja, így értelemszerűen zöldebb lesz, ha sok a napsütéses órák száma, rózsaszínné majd vörösessé válik, és a vízben megtalálható kén miatt erősen elsárgulhat. A mésztufa vegetációs elszíneződése nem ismeretlen jelenség más hőforrások esetében sem, ez a hévízi környezet természetes velejárója. 

3. Folyamatosan lopják a természeti kincs vizét

Az eredeti mésztufa domb helyi védelem alatt áll és tévesen gondolják azt, hogy bárki is elvenné a vizet tőle, amely a természeti érték állapotának romlásához vezetne. A valóság az, hogy a területen nem egyetlen kút van. A sódombbal szemben lévő termálfürdő vízellátását egy másik helyről biztosítják, melyet 1987-ben fúrtak.  A két kút független egymástól, semmilyen összeköttetése nincs, így nyilvánvalóan a komplexum nem is tudja elvenni a vizet sódombtól.

4. Egyre rondább, minden természetességet nélkülöz már az egykor hófehér képződmény

Félreértésre adhat okot az is, hogy a fürdő építésekor a tulajdonosok létrehoztak a sódomb mellett még két mesterséges medencét, melyekre ráengedték a vizet ugyanarról a kútról. Az elképzelés az volt, hogy szép mészkiválások alakuljanak ki, ám végül nem így történt. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy a betonon szinte átsuhant a víz, nem volt ideje kirakódni sem. Éppen ezért több részen betálcázták, amiket betonból illetve, fából alakítottak ki. Mivel ez sem segített igazán, 2018-ban az önkormányzat és az üzemeltető úgy határozott, a mesterséges medencére nem engednek több vizet.

5. Több ezer éve kialakult természeti képződmény pusztult el

Mint azt már említettük: a sódomb valójában él és virul és keletkezésével kapcsolatban is cáfolnunk kell egy "évezredes" mítoszt: bár a feltörő termálvíz valóban  18-20 000 éves a balneológiai vizsgálatok szerint, ám a képződmény egy emberi gondatlanság miatt jött létre 1961-ben. Olaj után kutattak a területen, azonban fekete arany helyett víz tört fel. Mivel a vizet akkor nem zárták el a lerakott kútfejen, szépen el kezdett kialakulni a mészkőtufa kúp A  kút vízhozama egyébként 2350 liter/perc, a gyógyvíz közepes oldottanyag tartalmú, kalcium-nátrium-hidrogénkarbonátos jellegű, kemény, fluoridos, kénes termálvíz, melynek jelentős a szabad szénsav és metakovasav tartalma és 30 nyomelemet tartalmaz.