Na, de hová tűnt Panki, az egri belváros önkéntes forgalomirányítója?

Pánker Ferenc egy intézmény Egerben. Az egzisztenciálisan ingatag lábon álló férfi – becenevén Panki – csaknem két évtizede jár be Ostorosról, hogy "önkéntes szolgálatot" teljesítsen Eger belvárosában. Azaz – némi ellenszolgáltatásért, pár száz forintért cserébe, hiszen Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen  – forgalmat irányít és parkolóhelyet intéz az autósoknak, illetve   – állítása szerint  – több nyelven útba igazítja a turistákat.

Panki nem mindig volt ám “egyéni vállalkozó”, évtizedekig dolgozott keményen kőművesként, aztán egyszer csak szépen leépítették. Egy ideig alkalmi munkákból tengette életét, de miután állandó állást nem tudott szerezni, megelégelve a bizonytalan és kiszámíthatatlan létet, munkahelyteremtésbe kezdett, és önkéntes parkolóőrnek alkalmazta saját magát a Kossuth Lajos utcában. Hogy miért pont parkolóőrnek? Elmondása szerint egy repülős filmet látott a tévében (talán az Airport szériát, vagy annak paródiáját?), amelyben világító botokkal irányították a vasmadarakat. 

Panki eddig szinte mindennap, akár hétvégén is fellelhető volt az egyetem és a volt kertmozi térségében, személyét már messziről fel lehetett ismerni, mert bár nem futja világító botra, lelkesen integet járóbotjával az üres parkolóhely felé, megmutatja, hol a legközelebbi automata, jegyet vásárol, parkolási időt hosszabít az autósok számára.

A hetvenes éveit taposó férfi egyszemélyes alternatív tourinfom irodaként is működik, mert – állítása szerint – több nyelven is eligazítja a turistákat Eger ikonikus helyszíneihez.  Elmondása szerint a mai napig folyamatosan képzi magát angol és német nyelvből. Volt, hogy szolgáltatásával annyira meg volt valaki elégedve, hogy pár száz forint helyett egy ezressel jutalmazta szolgáltatását.

Napidíjából egyébként kávéját, szendvicsét, utazási költségét és háziállatainak eledelét fizeti, na és mit szépítsük, sokan látták már egy-egy féldekást elfogyasztani, de szigorúan csak ebédidőben. Naponta minimum 3-4 ezer forintot kell megkeresnie, hogy Eger és Ostoros között tudjon ingázni. Pankinak állítólag a rosszabb napokon a közeli boltban és pékségben előlege, hitele is van, melyet műszak végén egyenlít ki.     

Panki lelkiismeretes munkavállaló, mert ha esik, ha fúj, ő soha nem áll le szolgáltatásaival, melyeket reggel 9-től délután 4-ig vehetnek igénybe a parkolni vágyó autósok, illetve turisták. Betegszabit néhány éve azonban kénytelen volt kivenni – ami nála inkább fizetés nélküli szabadságot jelent –, mert halaszthatatlanná vált egy csípőprotézis-műtét miatt.

Lábadozása alatt alig várta, hogy végre talpra álljon, és kezdetben két mankóval, utóbb pedig egy járóbottal integetve segítette a belvárosban parkoló autósokat. Bár szereti a munkáját, Pankinak régóta nagy terve, hogy így a hetvenes éveiben végre nyugdíjba vonul. Miután szolgálaton kívülre helyezte magát, csak családjának szenteli életét majd, ugyanis van egy fia és két unokája (a felesége sajnos már nem él) és végre megkezdi a rehabilitációs kezelését a közeli gyógyfürdőkben.

A legfrissebb hír róla azonban nem jó hír, olvasóink jelezték, hogy hetek óta nem látták szolgálati helyén a Kossuth utcában. Értesüléseink szerint a kórházban nincs, ezért reméljük, csak fáradt végtagjait áztatja egy közeli gyógyfürdőben.