Az ukrán menekülteknek komolyak a szándékai Magyarországon

„Konferencia a háború elől Ukrajnából menekültek aktuális magyarországi helyzetéről” címmel szakmai találkozót rendezett a Kárpátok Alapítvány Magyarország Egerben. A ukrán menekültek sorsáról, jövőjéről tartott rendezvényen elhangzott: a konferencia alkalmat teremtett a problémák, nehézségek, és megoldási lehetőségek megbeszélésére.

A szervezők nevében Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket, aki elmondta, alapítványuk célja a társadalmi tudatosság, szerepvállalás és összetartás, illetve regionális érték- és identitástudat erősítése. A rendezvény céljával kapcsolatban arról beszélt, szeretnék felhívni a figyelmet az Ukrajnából hazánkba menekült személyek helyzetére, elsősorban azokra, akik az északkelet-magyarországi térségben élnek már több mint két és fél éve.

A konferencián bemutatták a menekülteket segítő tevékenységeket, és olyan – elsősorban vidéki – jó gyakorlatokat, amelyekkel sikeresen avatkoznak be a krízishelyzetek megoldásába, és példa értékű módszerekkel, megoldásokkal, összefogással segítik az Ukrajnából a háború elől elmenekült személyeket, családokat.

A Reménnyel teli horizontok projektet Galyasné Dósa Katalin, Égető Eszter, Baglyas Zsófia, Makula Réka és Bitó-Balogh Zsanett mutatta be. Égető Eszter előadásában hangsúlyozta: a projektben a vármegyéből Eger, Kerecsend, Szihalom és Füzesabony vett részt. Utóbbi két településen a Kis Bocs-Mama Közhasznú Egyesület közreműködésével. Egerben két szállóban és a városi albérletekben élő családokkal mintegy 100 menekülttel dolgoztak, akik között 26 gyermek volt.

Az egyéni esetkezelések közül kiemelte, hogy főként hivatalos ügyintézésekben segítettek: időpontot foglaltak hivatalos szerveknél, háziorvost szereztek a menekültek számára és önéletrajzírással és a munkaadókkal való kapcsolattartással könnyebbé tették a menekültek álláskeresését. Olyan adminisztratív feladatokat is elláttak, mint a gyermekek beiskolázása, illetve a pszichológiai eseteket a megfelelő szakemberekhez delegálták. Ezen kívül olyan közösségi programot szerveztek a családoknak, mint múzeumlátogatás, túra és egészségügyi szűrőnap.

Az Ukrajnából menekülő családok magyarországi társadalmi-gazdasági helyzetéről Bojtor Boglárka, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának intézmények közötti koordinációért felelős vezető munkatársa beszélt. A 2024 tavaszán készült nem reprezentatív UNHCR felmérésével kapcsolatban elmondta: csaknem 800 ukrán családnál végeztek interjúkat, akiknek fele Kijevből érkezett. A menekültek többsége mintegy 95 százaléka ideiglenes védelmi státuszt szerzett és 5 százalékuk tartózkodási engedélyt, főként azok, akik úgy vélekedtek, kivárják a hogyan alakul a helyzet Ukrajnában. Mintegy 791-en válaszoltak arra kérdésre, mi a mozgási szándékuk. Közülük 69 százalékuk döntött úgy, hogy Magyarországon marad, míg 20 százalékuk kivárja az ukrajnai helyzet változását. A felmérés szerint 6 százalékuk más országba kíván menni, és 3 százalékuk döntött úgy, visszatér szülőföldjére. A hazánkban élő munkaképes ukrán menekültek 61 százaléka el tudott helyezkedni a munkaerőpiacon és 10 százalékuk egyelőre nem foglalkoztatott. A lakhatással kapcsolatban a 792 válaszadó 56 százaléka saját szállással rendelkezik, míg 14 százalékuk hotelben vagy hostelben lakik, 8 százalékukat munkásszállókban helyezték el.

Az Északkelet-Magyarországon élő, Ukrajnából menekült emberek helyzetéről és szükségleteiről Farkas Zsombor tartott előadást. Elmondta: a 2024 márciusa és májusa között végzett felmérés célja  az volt, hogy háttérinformációt szerezzenek a Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében tartózkodó menekültek szükségleteiről, igényeiről. –  A válaszadók 36 százaléka Magyarországon képzeli el családja jövőjét , 29 százalékuk visszatérne Ukrajnába, és mintegy 6 százalékuk kezdene új életet más országban Magyarországot hátrahagyva – árulta el Farkas Zsombor. A felmérés arra is fény derített: a háztartások 64 százalékában él 17 év alatti gyermek. A családok legnagyobb kihívásnak a munkavállalást, a magyar nyelv elsajátítását és a lakhatást, valamint az egészségügyi ellátások elérését tartották.

A Heves vármegyét érintő adatokkal kapcsolatban Farkas Zsombor elmondta: a felmérésben hét 18 és 21 év közötti ukrán fiatal vett részt, akik mindannyian kollektív szálláson éltek és jellemzően Donyeck térségből érkeztek. Közülük öten tanulnak ukrán nyelvű online oktatásban, egyikük orvosnak készül, de van köztük angol-német szakos és kiberbiztonság iránt érdeklődő hallgató. Szükségleteikkel, kihívásaikkal kapcsolatban úgy nyilatkoztak: csak receptre kapható számos gyógyszer, drága a fogorvos, nyelvi akadályok nehezítik a házi orvossal való találkozást, illetve kihívásokkal szembesülnek álláskereséskor.  

A felmérés összegzésként kitér arra, hogy a fókuszcsoportok válaszadása szerint sikerült áthidalni a nyelvi korlátokat, az oktatási intézményekben már beszélik, értik a magyar nyelvet és a segítő szervezetek biztonságos környezetet teremtettek számukra.