Kiderült végül, hogy közös őse-e Attila hun király az Árpádoknak és az Abáknak

Az abasári ásatás leleteinek vizsgálati eredményeiről tartott legutóbbi konferencián dr. Varga Gergely István, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa a feltárt maradványok archeogenetikai vizsgálatának eredményeit foglalta össze. Portálunkon már beszámoltunk arról, hogy a kutatók először genetikai bizonyítékot szereztek arra, hogy Abasáron az Aba-nemzetség tagjai vannak eltemetve, akiknek a genetikai állományában 5-10 százalék közötti értékben kelet-ázsiai, az egykori hun birodalom központi területéig vezető bélyeg található. Dr. Varga Gergely István azzal folytatta előadását, hogy ha a testi kromoszómák figyelembe vételével a bioinformatika módszereivel vizsgálnak egy egyént, akkor azonosítani tudják az egyes ősöktől örökölt DNS-darabjait. 

– Mivel minden generációban keverednek a különböző forrásból származó genomrészletek, ezek törvényszerűen folyamatosan rövidülnek. Minden szülő-gyermek továbbadásnál aprózódnak a különböző forrásból származó darabok. Így, ezeknek a daraboknak a méretéből generációs távolságra is lehet következtetni. Ezen darabok mérete egyenesen arányos a két egyént egymástól elválasztó genealógiai távolsággal. Ezeket a darabokat azonosítottuk mind az abasári maradványok genomjában, mind pedig az elemzésbe bevont több ezer európai régészeti maradványnak a genomjában, és mindenkit mindenkivel összehasonlítottunk. Azonosítottuk az azonos őstől származó DNS-darabokat. Fontos ebben a helyzetben megemlíteni, hogy ez direkt genetikai kapcsolatot jelent. 

Arra, hogy milyen régen élt, arra egyrészt a darab hosszából következtethetünk. Egy gráfon szoktuk ábrázolni a mintákat, az összekötő vonal vastagsága és számadata jellemzi, hogy mennyire közeli a genetikai kapcsolat. Minél közelebb helyezkednek el ezek a minták a gráfon, annál közelebbi rokonai egymásnak – részletezte a szakember. 

– Ez a vizsgálat is tökéletesen rekonstruálta a korábbi rokonsági vizsgálataink eredményeit, vagyis azonosíthatjuk a két Aba-nemzetségbeli családot ezen a gráfon. Azt is láthatjuk azonban, ennél a vizsgálatnál, hogy a korábbi, 5-öd fokig mérő vizsgálati módszer eredményével ellentétben ők mégis rokonai voltak egymásnak 6-7-ed fokon. Ebből megállapítottuk, hogy valóban a nemzetség két külön ágát találtuk meg ebben a temetőben. Ráadásul találtunk még két további mintát, akik távoli rokonságban álltak ezekkel a családokkal, akik elképzelhető, hogy esetleg az Aba-nemzetség további ágaihoz tartoztak. Azt tudjuk, hogy lealább a XIV. században minimum 3 különböző Aba-nemzetségibeli családhoz tartozott a monostor, nem meglepő, hogy ezeknek a tagjait megtaláljuk a temetőben – magyarázta dr. Varga Gergely István.

A kutató kiemelte, hogy az Abák Árpád-házi személyekkel is rokonságban álltak. Nekik is távoli rokonaik voltak 8-9-ed, esetleg távolabbi fokon. Ez azért nem meglepő, mert a középkori forrásainkban feljegyezték, hogy legalább egyszer történt házasság a két nemzetség között, tette hozzá az előadó. 

Az abasári ásatás leleteinek vizsgálata igazolta az Abák hun felmenői vonalát

– Ami viszont további érdekes rokoni kapcsolat – és erre eddig nem volt történelmi adatunk –, hogy az Abák rokonai voltak a Szilágyperecsenden korábban azonosított Báthoryaknak. Ráadásul, ez 7-8-ad fokú rokonság, tehát nem is annyira távoli. Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy az Abák direkt genetikai rokonságban álltak a honfoglaló elit tagjaival. Ráadásul olyan honfoglalókról beszélhetünk, akik kizárólag ázsiai típusú genomot hordoznak magukban. Azaz, ők első generációs bevándorlók, akik bejöttek a Kárpát-medencébe. És az ő leszármazottaik az Abák, ami arra utal, hogy az Abák ősei a honfoglalók részét képezték – fogalmazott a kutató.

– Az abasári ásatás leleteinek archeogenetikai vizsgálatának eddigi összesített eredménye tehát az, hogy meghatároztuk az apai és az anyai leszármazási vonalaikat, azonosítottuk az Aba-nemzetség apai vonalát. A filogenetikai elemzésből arra következtetünk, hogy a nemzetség mongóliai eredetű, addig vissza tudtuk vezetni a leszármazásukat, mongóliai hun személy is tartozik ebbe a leszármazási vonalba. Mindez jól párhuzamba állítható az Attilától való leszármazás gondolatával, azonban meg kell állapítanunk, hogy az Abák apai vonala nagy mértékben eltér az Árpád-háziakétól. A két családnak nem lehetett közös őse Attila, legalábbis apai ágon – összegezte dr. Varga Gergely István.