Szomorú évforduló

2025.01.12. 11:20

Szörnyű volt a föld alatti moraj, a sírok is megmozdultak Hevesben

Magyarország egyik legnagyobb természeti csapásának számít a mai napig. A brutális földrengés miatt töbszáz ház rongálódott meg Egerben és környékén.

1925. január 31-én következett be Egerben és környékén, helyi idő szerint 8 óra 5 perckor a térség legnagyobb földmozgása. Az 5-ös erősségű brutális földrengésben – amely Magyarország egyik legnagyobb természeti csapásának számít a mai napig – senki sem vesztette életét, nem voltak sérültek sem, ugyanakkor több mint 200 lakóház súlyosan megrongálódott. 

Brutális földrengés: Az Egri Népújság is beszámolt a természeti pusztításról
Brutális földrengés: Az Egri Népújság is beszámolt a természeti pusztításról 
Forrás: Fortepan

A földrengés Egerben is nagy rémületet és károkat okozott. Az Egri Népújság beszámolója szerint  kémények és tűzfalak döltek le rettenetes robajjal, az emberek rémülten futottak ki a házakból. A legnagyobb pusztítás a Csiky Sándor utcán, a Széchenyi utca felső részein, a Szent János utcában és a maklári negyedekben keletkezett. A Ciszterciták templomban, az Irgalmas rend kórházában, a Hangya főüzeltében is hatalmas károkat okozott, és leomlott a rossz-templom kaszárnya oromzata és a Lemezgyár két tűzfala. A földrengés nem kímélte az "érseki líceumot és több belvásoi lakóházat sem.

A földrengést több előrengés előzte meg, melyek 1922. augusztus 12-én és 21-én és 1923. február 9-én következtek be. A rengések erejét Eger, Ostoros és Demjén, Kistálya, Novaj településeken is érezni lehetett.

A természeti csapás napján a beszámolók szerint morajlás, ablaküvegek zörgése, vízszintes irányú szitáló mozgás és zuhanás szerű hangokat lehetett hallani. Ostoroson több ház szerkezete is megsérült a rengések következtében. A helyi templom mellékhajójának mennyezete beszakadt. A temetőben a sírkövek eltörtek és kelet felé estek, és több sír is elmozdult az óramutató járásának megfelelő irányban. A településen 100 családot kellett kilakoltatni, mert életveszélyessé vált az ingatlan, amelyben éltek. Novajon 10 ház komolyabban, több ház kisebb mértékben megrongálódott, több kémény ledőlt.

A brutális földrengés hátteréről 

A rengések az emelkedő Bükk-hegység és annak déli peremén lévő süllyedő árok találkozásánál keletkeztek. Az Eger-patak völgyének észak-déli irányát egy tektonikus törésvonal határozza meg, melyet nagyjából a Petőfi tér környékében egy kisebb keresztez. Ezek okozták a földrengést Egerben és környékén, melyről Schréter Zoltán így írt a Természettudományi Közlönyben:

“A rengést szörnyű föld alatti moraj kísérte. A földfelszín több helyütt hullámzó mozgást mutatott. Az épületek recsegtek, ropogtak, falak repedeztek, oromfalak, tűzfalak, kémények dőltek le. A rengési fészek nem nagy mélységben, a fiatal harmadkori rétegben lehetett."

A rengés által okozott károkat 7 milliárd koronára becsülték Ostoroson, míg Egerben 16 milliárd koronás kár keletkezett. Összehasonlításképpen: 1925-ben 1 kg kenyér ára 6000 korona volt.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a heol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában