2025.01.17. 11:26
Hivatalos: ebben sokkal jobbak a hevesi nők, mint a férfiak
Kék zónáknak nevezzük a világ azon részeit, amelyekben az ott élő emberek a legmagasabb életkort érik el. Ez minden valószínűség szerint olyan életmódbeli és környezeti tényezők összessége miatt jöhet létre, amelyek beazonosítására több kísérlet is folyt már a történelem során - mik a longevity, azaz a hosszú élet titkai? Vajon országunkban is léteznek ilyen zónák?
Az Európai Unió területének országai egészségügyi szempontból igen eltérőek. Ha a várható élettartam képzeletbeli dobogójára gondolunk, annak tetején Spanyolország szerepel, ahol akár 83,3 évig is élhetnek az emberek. A második helyen Svédország áll, amely egyáltalán nem meglepő, tekintve, hogy az északi országok (például Finnország) a többihez képest kiemelkedően magas várható élettartammal, valamint előkelő egészségügyi mutatókkal rendelkeznek. A bolygó más területein fekvő országok, például Bulgária vagy Románia, alacsonyabb értékeket mutatnak. Mi lehet tehát a hosszú élet titka?

Fotó: Shutterstock
A nyugat-európai és a mediterrán területeken a várható élettartam szintén az európai átlag felett áll. Nem lehet véletlen, hogy a világ öt kék zónája közül kettő is a mediterrán övezetben található: az egyik az olaszországi Szardínia, míg a másik a görögországi Ikária szigete.

Forrás: Longevity Magazin
- Az Európai Egészségügyi Felmérés szerint az életminőség és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szorosan összefügg a gazdasági fejlettséggel és az életmódbeli szokásokkal. A lelki jóllét és a szociális támogatás is jelentős szerepet játszik, amit a skandináv országok adatai igazolnak. A várható átlagos élettartam tekintetében Magyarország a 74,3 évével az EU lista 23. helyén szerepel. Hazánkat a már említett Románián és Bulgárián túl, csupán Litvánia és Lettország követi - áll a Longevity Magazin közleményében.
Az Eurostat felmérése szerint az európaiak várható élettartama folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben, de a világjárvány ideiglenesen visszavetette ezt a tendenciát.
Nőtt a születéskor várható élettartam
Magyarországon az elmúlt 20 év során a születéskor várható élettartam növekedett, de az EU-s átlagtól még mindig jó néhány évvel elmarad. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 73 év volt, míg a nőké valamivel több mint 79, ami jelentős javulás az 50 évvel ezelőtti adatokhoz képest. Ez a növekedés jól illeszkedik a globálisan is észrevehető trendbe: a világ népességének várható élettartama egy 2009-es tanulmány szerint hatvanhét év volt, ami körülbelül a száz évvel ezelőtti érték kétszerese.
Térségi különbségek az ország egyes tájain
Hazánk esetében a várható élettartamra vonatkozó adatok regionális szinten mutatnak jelentős különbségeket. A leghosszabb életkort jellemzően Nyugat-Magyarországon, különösen Győr-Moson-Sopron vármegyében érik el az emberek, míg az északkeleti régiókban, például Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében alacsonyabbak az értékek.

Forrás: Longevity Magazin
- A várható élettartam rangsorában az első 9 helyen - egy kivétellel - csak nyugat-magyarországi vármegyék szerepelnek, míg a lista alján szereplő 3 vármegye mind az ország észak-keleti régiójában helyezkedik el - áll a sajtóközleményben. - A várható átlagos élettartam tekintetében a hazai vármegyei sorrend a legmagasabbtól a legalacsonyabb felé haladva: 1. Győr-Moson-Sopron, 2. Pest, 3. Zala, 4. Veszprém, 5. Csongrád-Csanád, 6. Vas, 7. Tolna, 8. Baranya, 9. Fejér, 10. Hajdú-Bihar, 11. Bács-Kiskun, 12. Somogy, 13. Komárom-Esztergom, 14. Heves, 15. Jász-Nagykun-Szolnok, 16. Békés, 17. Szabolcs-Szatmár-Bereg, 18. Nógrád, 19. Borsod-Abaúj-Zemplén - sorolta fel a Longevity Magazin. Heves vármegyében a várható élettartam nők körében közel 79 év, míg a férfiak várhatóan alig több mint 72 évig élnek.
Nem kevésbé fontos tényezője azonban a hazai longevity helyzet megismerésének az, hogy mennyire vagyunk egészségesek, és milyen formában éljük meg életünk utolsó éveit. A jó hír viszont, hogy sosem késő változtatni: mindig lehet javítani a körülményeinken annak érdekében, hogy a következő évtizedekben megnövelhessük az egészségben eltöltött évek számát.
A KSH adatai között megtalálhatók a hazai lakosság életkor szerinti összetételére vonatkozó adatok az 1870-es évekig visszamenőleg. De ugyanitt akár egészen 2070-ig is megnézhetjük, hogyan alakul majd mindez az elkövetkező évtizedekben: ezek értelemszerűen pusztán kutatási adatokra alapuló becslések, de előrejelzik az életkor növekedésének tendenciáját.
- Az adatokból az látszik, hogy ma a 90 életévet, vagy annál is magasabb kort megélők a hazai lakosság 0,6 százalékát adják, ami összesen 57 ezer 684 embert jelent. Az idős korosztály, azaz az 1933 és azelőtt született népesség 76,4 %-a nő, és csupán 23,6 százaléka férfi. A nemek közti különbség a magasabb életkornál a legjelentősebb. Egészen a 60-as életévekig szinte hasonló arányban élnek nők és férfiak hazánkban, ekkortól azonban a korfa elmozdul a nők javára, és fokozatosan csökken a férfi lakosság száma. Olyannyira, hogy 100 éves kor felett szinte csak nőket találunk hazánkban - értékelte az adatokat a magazin cikke.
Magyarországon is lehetne kék zóna?
Magyarország nem szerepel a világ kék zónái között. Ennek ellenére hazánkban is érdemes megnézni, hogy mely országrészeken magasabb a várható élettartam a többihez képest: mi lehet az oka annak, hogy az emberek - az adatok szerint - tovább élnek Győr-Moson-Sopron, Pest, Zala és Veszprém vármegyékben, és miért élnek rövidebb ideig Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy épp Békés vármegyék lakosai? Mik lehetnek az azonosságok a magasabb és az alacsonyabb várható élettartammal rendelkező területeken - ha egyáltalán vannak eltérések?
Ilyen, a hosszú élet titkának nyomában felmerült kérdések megválaszolásakor mindenképpen figyelembe kell venni az adott területre jellemző demográfiai, gazdasági, egészségügyi, életszínvonalbéli és környezeti tényezőket, és azok egymáshoz viszonyított különbségeit.
Budapest a magas várható élettartamot mutató számadatai ellenére nem minden szempontból tekinthető az ország „kék zónájának”. Ugyan az egészségügyi ellátás fejlettsége és a magasabb vagyoni helyzet kifejezetten jellemző e területre, viszont a kék zónákra jellemző természetközeli, lassabb életmód itt kevésbé megvalósítható.
A kisvárosokban és falvakban rejlő előnyök - ez lehet a hosszú élet titka?
Magyarország településszerkezetét a történelem, azon belül is a háborúk és a folyószabályozások alakították, de hatással volt a településtípusok eloszlására az országra kifejezetten jellemző etnikai csoportok országon belüli mozgása és a gazdasági-kereskedelmi tevékenység is. Napjainkban elmondható, hogy az alföldi területeken ritkábban, míg a nyugat-magyarországi területeken gyakrabban élnek az emberek falvakban és kistelepüléseken a nagyvárosok helyett.
A kisebb városok és falvak pedig számos olyan tulajdonsággal bírnak, melyeknek köszönhetően a kék zónákhoz hasonlónak tekinthetők. A Longevity Magazin összegyűjtötte ezeket a lehetséges okokat, melyek a kiadványban megjelent lista szerint az alábbiak:
- Természetközelibb mindennapok és tisztább környezet: a kevesebb gépjármű és egyéb tényezők miatt a levegő szennyezettsége alacsonyabb, amely hosszú távon hozzájárul a légzőszervi, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzéséhez.
- Egészségesebb életmód: A helyben megtermelt élelmiszerek, a kisebb mértékben feldolgozott alapanyagok felhasználása és fogyasztása, valamint a nyugodtabb életmód a kutatások szerint hozzájárulhatnak az általános egészségi állapot javításához.
- Több mozgás: Az élet egy kisebb településen sokszor fizikailag aktívabb, mint a városi élet. Akár a kertes házakat, akár a nagy városoktól jelentősen eltérő közlekedési szokásokat és adottságokat nézzük.
- Közösségi kapcsolódás: A kisközösségi életmódban fontos szerep jut az intenzív társas kapcsolatoknak. Családi, baráti és szomszédsági kötelékek bizonyítottan hozzájárulnak ahhoz, hogy boldogabb és egészségesebb idős kort éljenek meg az emberek. A világ kék zónáinak titkait megvizsgálva világossá válik, hogy a hosszú és egészséges élet titka nem csupán a genetikai adottságokban, hanem sokkal inkább az életmódbeli, táplálkozási és társadalmi tényezőkben rejlik. Hasonló mintázatok megjelenhetnek Magyarországon is: az egészséges táplálkozás, a napi szintű testmozgás, a közösségi támogatás és a természeti környezet olyan tényezők, amelyek egyszerűen elérhetők, és szerepet játszhatnak a hazai lakosság várható élettartamának növekedésében.