Megszentelték a pénteken gazdára találó Balassi-kardokat

A temesvári Szent György-székesegyházban áldották meg a napokban az idei Balassi Bálint-emlékkard irodalmi díjátadón gazdára találó szablyákat, közölte portálunkkal a gyöngyösi származású Molnár Pál újságíró, szerkesztő, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke, a nemzetközi irodalmi és művészeti díj alapítója. 

– A szombat esti misén Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök hintett szentelt vizet a két szablyára, az istentiszteletet Pál József Csaba temesvári püspök celebrálta. A misén Kiss-Rigó László püspök elmondta, hogy a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjhoz, a Balassi Bálint-emlékkardhoz kulturális zarándoklat is tartozik: minden évben nem sokkal a Bálint napi kardceremónia előtt valamely magyar templomban szentmise keretében megáldják az adott évben kitüntetésként átnyújtandó kardokat. Az idén a 29. kardceremónia következik, és az 54., 55. szablyára került most áldás. Szent Pált idézve állította fénybe, hogy az apostoli érvelés szerint a kard az Isten szavát jelképezi, ebben az értelemben kívánt fölemelő alkotásokat az idén kitüntetendő két költőnek. Pál József Csaba temesvári pöspök kifejezte, hogy öröm számára és a hely hívek számára, hogy a mise révén bekapcsolódnak a magyar kulturális élet egyik fontos értékalkotásába, amellyel irodalmunk rangját világszerte emeljük. A mise urán a temesvári magyar hívek megtekintették, tanulmányozták a Bonyhádon Fazekas József kardkovács által készített, a középkori végvári szablyák mintájára formált kardokat – foglalta össze Molnár Pál. 

A Balassi Bálint-emlékkard megszentelése már régóta hagyomány

A Balassi-kardok megszentelésének hagyományáról már korábban részletesen beszélt portálunknak Molnár Pál.

– A Balassi-mise az az alkalom, amikor az adott évi két Balassi-kard megszenteltetik. A legtöbbször Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök hint szenteltvizet a szablyákra, de már a kalocsai érsek, Bábel Balázs is megtette ezt szülővárosában, Dabason. A legemlékezetesebb talán a bécsi Stephansdomban tartott istentisztelet, itt a helyi sekrestyés szerint nyolcszázan voltunk jelen, vélhetően nagyrészt bécsi magyarok. Kétpüspökös mise volt, Kiss-Rigó László mellett a burgenlandi Egidius Zsifkovics volt a másik főpap. A magyar Himnusszal zárult az esemény. Járt ez a mise a szegedi Dómban, a szabadkai székesegyházban, és elzarándokolt Lendvára, ahol kétnyelvű misét tartottunk. A felvidéki Kékkő várkápolnájában felföldi magyar pap szentelte meg a szablyákat. Az istentisztelet békében zajlott, úgy, hogy a Misztrál együttes az elején a Boldogasszony anyánk imaéneket adta elő – sorolta korábban Molnár Pál.

Portálunkon már beszámoltunk arról, hogy idén február 14-én, Bálint-napon Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai műfordító veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot Budapesten. A Halotti beszéd óta eltelt nyolc évszázadban a magyar irodalmi díjak közül egyedül a Balassi-kard jutott el az összes kontinensre, emlte ki korábban Molnár Pál.