Ha kérdezőbiztos keresi fel, ne gondoljon rögtön a legrosszabbra

A foglalkoztatáspolitika kialakításához mindenképpen ismerni kell a munkaerőpiacot, sőt, abba minél alaposabb betekintést kell nyerni: tudni kell, hányan dolgoznak a gazdasági élet különböző területein, és általában mennyi időt töltenek munkavégzéssel. Fontos az is, hogy a munkaerőpiacra belépni kívánók közül mennyi ember az, aki munkát akar vállalni, de mindeddig sikertelenül járt, illetve hányan vannak azok, akik szeretnének még dolgozni, és erre képzettségük, szakképzettségük, családi kötöttségeik alapján milyen esélyük van. Kérdőívekkel keresik meg a szűkebb hazánk néhány településén élő lakókat.

A mindenkori munkaerő-piaci helyzetre vonatkozó adatok egy része a rendelkezésre álló nyilvántartások, a különböző intézményektől és vállalkozásoktól gyűjtött adatok alapján kinyerhető, de sok kérdésre csak úgy lehetséges megtalálni a választ, ha közvetlenül a lakosság adja meg azokat. – Így tudhatjuk meg például azt, hogy hányan folytatnak jövedelemszerző tevékenységet, hogy hány olyan ember van, aki jelenleg valamilyen okból (tanulás, családi kötöttségek stb.) nem tud munkát vállalni, de a közeljövőben már lehet vagy kell arra számítani, hogy munkavállalóként jelentkezik. Ugyancsak ilyen módon nyerhetünk információt arról, hogy különböző összetételű családokban hogyan összegződnek, milyen súllyal jelentkeznek a foglalkoztatottság mindenkori helyzetéből adódó problémák, a munkanélküliség okozta gondok. A munkaerő-felmérés ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kíván válaszolni – olvasható a KSH tájékoztatójában.

Az adatgyűjtés célja a kérdőíveken keresztül történő pontos helyzetábrázolás

A felmérésben résztvevő háztartásoknak lehetőségük van telefonon keresztül megválaszolni a kérdéseket, de egyes kérdőívek esetében arra kérik a válaszadókat, hogy a kérdőíveket weben történő önkitöltéssel végezzék.

A Munkaerő-felmérés (MEF) célja tulajdonképpen nem más, mint a foglalkoztatottság és a munkanélküliség folyamatos monitorozása, valamint ezek jellemzőinek feltérképezése. Hasonló célú és tartalmú adatgyűjtést az Európai Unió minden országában tartanak, s az így, az egyes országok által összegyűjtött adatokat az Eurostat összegzi. Ezen információk összességéből országos és európai mutatókat is kiszámolnak. 

A felmérés egyebekben kiterjed a munkaképes korú, de a munkaerőpiacon jelenleg nem szereplő személyek összesítésére, valamint jellemzőinek megismerésére is.

– A "Munkaerő-felmérés" a KSH legnagyobb folyamatos lakossági adatgyűjtése, amelynek célja, hogy összehasonlításra alkalmas adatokat szolgáltasson az ország munkaerő-piaci helyzetéről, a foglalkoztatottságról és a munkanélküliségről. Negyedévente körülbelül 36 ezer háztartást kérünk fel, hogy válaszoljon kérdéseinkre. Az adatszolgáltató háztartások véletlen mintavétellel kerülnek kiválasztásra az ország különböző településein – áll a KSH weboldalának erre vonatkozó felületén. – A válaszadás önkéntes. Az adatokat bizalmasan kezeljük, kizárólag statisztikai célra, összesítve, egyedi azonosítás nélkül készülnek belőle publikációk. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelet (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) előírásait maradéktalanul betartjuk. Az eredményeket név és egyedi adatok nélkül, összesített statisztikai táblázatokban (STADAT) közöljük – tájékoztat az adatvédelmi irányelvekről a KSH weboldala.

Az idáig bemutatott felmérésen kívül a KSH elindítja a jövedelmekkel és életkörülményekkel kapcsolatos adatgyűjtését is, melyre idén február és április között kerül sor az érintett településeken. Az európai viszonylatban is folyó kutatás célja azonos: minél pontosabb képet kívánnak általa ábrázolni kontinensünk helyzetével e téren is.

Lapunk megkeresésére a KSH Kommunikációs Főosztálya arról tájékoztatott, hogy Heves vármegye érintett településein is évek óta folyamatos az adatgyűjtés. A kiválasztott címeket 6 egymást követő negyedévben kérik fel az adatszolgáltatásra, és a kapott kérdéseket lehetőség szerint az összeírásban szereplő személyeknek, vagy a háztartás érintett tagjait jól ismerő, vele közös lakhelyen élő, nagykorú személy is lehet a válaszadó. 

– Heves vármegyében havonta körülbelül 440 címet keresnek fel összeíróink – áll a tájékoztatóban. – A mintába kerülő új háztartások az első kérdezés előtt Hivatalos értesítést, ún. felkérő levelet kapnak a Központi Statisztikai Hivataltól, melyben felkérjük őket a válaszadásra. Ebben a levélben tájékoztatást kapnak arról is, hogy a kérdőívet személyes interjú keretében, illetve telefonon keresztül is megválaszolhatják. Személyes interjú választása esetén az összeíró az otthonában keresi fel a háztartást. Telefonos interjú választása esetén kérjük, hogy a háztartás válaszadó tagja adja meg telefonszámát, amin az összeíró felveheti vele a kapcsolatot. A telefonszám megadása történhet e-mailben ([email protected]), zöldszámon (+36 80 200 766/3-as almenü), vagy szöveges üzenetben (Viber, sms) a +36-30-273-4122 számon – tette hozzá a KSH a kiadott közleményében.