Minimum megosztó, amit a Kincsvadászokban mondtak az egri eladó festményéről – kiakadtak a kommentelők

A műsor, ahogy dr. Katona Szandra, a Cogito Art galéria társtulajdonosa, igazságügyi szakértő, a TV2 Kincsvadászok című műsorának egyik kereskedője megfogalmazta a Világgazdaság cikkében, a régiségkereskedelem az utóbbi évtizedekben átalakult. Mint mondja, a '90-es évek időszaka volt a szakma "aranykora", amikor még nem árasztották el a piacot a tömegével gyártott, lapra szerelt, viszonylag olcsó bútorok, hanem az emberek keresték a régi tárgyakat – hiszen tudták, hogy azok minősége semmi máshoz nem fogható. Emellett hatással voltak a régiségek népszerűségére az olyan társadalmi változások is, mint az egyre inkább panellakásokba költöző magánszemélyek: a kisebb lakásokban nem fért el egy nagyobb méretű bútordarab.

– Két-három évtizeddel ezelőtt nem volt ennyi bútorgyártó cég és üzlet. Voltak az antik üzletek, néhány bútoráruház és kettő között a second hand bútorok, amiket Hollandiából vagy Ausztriából hoztak be. Aki nagyon egyedit akart, az asztalossal csináltatott valamit. Aztán elárasztott bennünket a külföldről érkezett tömeggyártás, lenyomta az árakat, és megszüntette a second hand piacot. Az embereknek két lehetősége van, vagy a tömeggyártásból vásárolnak vagy régi darabokat keresnek. Árban nem lesz különbség, csak egy kétszáz éves biedemeier ülőgarnitúra még száz év múlva is használható lesz – foglalta össze dr. Katona Szandra a cikkben.

Szüleitől örökölt festménnyel érkezett

A Kincsvadászok hétfői adásában Bóta Diána, az egyik egri szépségszalon tulajdonosa érkezett a kereskedők elé egy, a szüleitől örökölt festménnyel. Mint azt a műsorban elmondta, a kép nem csak az övé, hanem a húgáé is, amit a tavaly eltávozott szüleiktől örököltek. Nehéz szívvel válnak meg tőle, a téli hangulat, a nyugalom, ami a képből árad, kedves számára, és szinte az egész életét végigkísérte. Mint mondta, ezt még az édesapja vette a hetvenes években, de a rengeteg más festménnyel együtt nem tudnak mindent tárolni, elhelyezni.

– A rengeteg tárgy közül azokat, amikhez igazán kötődünk, megtartjuk. Ám annyi festményt is ránk hagytak, amennyinek már nem tudunk elég helyet biztosítani, így van, amitől meg kell válni. Nincs ennyi helyünk – mondta el Bóta Diána a műsorban. 

A Puskás Imre által festett kép az alkotójára jellemző módon az alföldi tanyavilágot jeleníti meg. Mint azt Kelen Anna az értékelésében elmondta, a művész által festett képek többségére jellemző, hogy szerepel rajta gémeskút és valamilyen komor, sötét hangulat árad belőlük.

– Az az igazság, hogy ez a kép a képzőművészet és a giccs határmezsgyéje. Hol átbillen, hol nem – véleményezte a képet Fertőszögi Péter, művészettörténész, egyebek mellett a BÁV szakértője és a műsor egyik műkereskedője. 

– Mindenki inkább vidám képet rak ki otthon, és ez nem erősíti ezeknek a festményeknek a piacát – összegezte Nagyházi Lőrinc, a Nagyházi Galéria és Aukciósház társtulajdonosa és a műsor műkereskedőinek egyike.

A festményre érkezett licitek végül nem érték el a Diána által meghatározott 100 ezer forintos álomárat, de elfogadta Nagyházi Lőrinc jóval alacsonyabb ajánlatát. 

A Kincsvadászok Facebookos kommentelői nem értenek egyet

A Facebookos videó alatt megjelenő kommentek szinte mindegyike vitatja a műkincskereskedők véleményét. A legtöbb hozzászóló azt írta, számukra a szóban forgó festmény sokkal szebb és értékesebb, mint a manapság divatos modern műalkotások, és nem értik, miért mondtak ennyire negatív véleményt a szakemberek.

Volt, aki egyenesen azt írta:

A kép látványa sokakban kellemes gyermekkori emlékeket idézett:

Akadt olyan vélemény, mely szerint azért tűnik lehangolónak és komornak a festmény, mert akik nem ismerték ezt a világot, nem tudják, hogy ez valóban ilyen volt:

A felajánlott árat többen is méltatlanul alacsonynak találták: