Aranyos darab, de…” – őszintén elmondták a Kincsvadászok, mit gondolnak a gyöngyösi örökségről

Abban csaknem minden régiségkereskedelemmel foglalkozó szakember egyetért, hogy az utóbbi évtizedekben a szakma, illetve maga a régiségek piaca jelentősen megváltozott. A Kincsvadászok műsorral azonban újra népszerűvé válhat a kincskeresés.

– A divatban bármi előfordulhat, a média is sokat segíthet ebben, de azt hiszem, az a korszak már soha többet nem jön el, ami a 90-es évek végén, az ezredforduló környékén volt. Ma már egyre kevesebb a jó darab. Még 15 éve is tudtunk komoly, nagy értékű darabokat venni, ez most nincs így, egyre kevesebb a jó tárgy. Ki se tudnánk szolgálni, ha hirtelen komoly igény jelentkezne. Ez egy folyamatosan szűkülő piac, de egy szűk esszencia. Az fog tudni életben maradni, aki egy jó ízlésvilággal összeválogatott tárgyakkal, méltó, megfelelő környezetben. A filmekből ismert dohos, zsúfolt, kis ószeres boltoknak vége, oda már nem mennek be, ez a korszak elmúlt – mondta el dr. Katona Szandra, a Kincsvadászok egyik műkereskedője a VG cikkében.

A Kincsvadászokba Gyöngyösről is érkezett eladó

Ráti Nikolett, a Gyöngyösön élő fiatal hölgy egy Hollóházi porcelánnal érkezett a stúdióba. Mint mondta, a nála lévő alkotást a nagypapája kapta 1981-ben, amikor nyugdíjba vonult. Nem kötődik az eladásra kínált tárgyhoz, mert mikor ő született, a papája már sajnos nem élt. Gyerekkorából úgy emlékszik rá, mint egy tárgyra a szekrény tetején, amivel, mint mondta, meg kellett barátkoznia, mert 20 évvel ezelőtt végül ő örökölte meg.

– A Kincsvadászokban egyébként mindenki nagyon kedves volt és aranyos. Nagyon jól éreztem magam, és összességében megérte elmenni a műsorba. Azóta nagyon sok visszajelzést kapok az ismerőseim köréből is, és sokan közülük a show rendszeres nézőivé váltak – mondta el lapunk kérdésére Ráti Nikolett.

A vármegyénkben élő eladó 50 ezer forintot szeretett volna kapni a tárgyért, de Kelen Anna, művészettörténész, a show egyik szakértője szerint a szobor nem számít ritkaságnak, elég sok készült belőle. A hetvenes és a nyolcvanas évek sikerterméke volt, s az értékét 20-30 ezer forint közötti összegre becsülte. A porcelánt végül Fertőszögi Péter vette meg, 20 ezer forintért. 

– Aranyos darab, de nem bír nagy műértékkel – indokolta meg a kínált ár alacsonyabb összegét a Fertőszögi Péter, művészettörténész, Magyarország legnagyobb múltú aukciósházának, a BÁV-nak a művészeti igazgatója.

Dr. Katona Szandra, a Kincsvadászok egyetlen női kereskedője örült annak, hogy mindenki láthatja, hogy abból a gyárból is kerültek ki modern darabok, sőt, Molnár Viktor szerint voltak a manufaktúrának több olyan tervezője is, akik jelentős tárgyakat alkottak.