2025.02.12. 21:35
Innováció a rákgyógyításban: műtét vágás nélkül
Közép-Kelet-Európában elsőként Magyarországon alkalmazzák az újdonságnak számító intervenciós radiológiai beavatkozást a pajzsmirigyrák kezelésében.
– A több mint 2,5 évig tartó hazai kutatás bebizonyította, hogy az eljárás eredményesen alkalmazható a pajzsmirigyrák kezelésében, mely során esztétikai problémák nélkül gyógyulnak a betegek, az ép szövetek károsodása nélkül, így hormonpótlásra sem szorulnak. A beteg számára az eljárás mindössze egy tűszúrást jelent, ami után pár órával otthonába távozhat – beszélt erről az Indexnek az eljárást végző intervenciós radiológus főorvos, Deák Pál Ákos.
Forrás: Máté Krisztián/Ripost
Az egyik leggyakrabban előforduló, az endokrin rendszert érintő daganatos megbetegedés a pajzsmirigyrák. Ezt a betegséget minden évben körülbelül 500-700 embernél diagnosztizálják Magyarországon.
Bár manapság már az esetek 90 százalékban jól gyógyítható,
de az ehhez szükséges műtéti eljárások során gyakran egy, esetleg mindkettő lebeny eltávolítására is sor kerül, mely miatt az érintettek egész további életükben hormonpótlásra szorulnak. Arról nem is beszélve, hogy a sebészeti beavatkozás után visszamaradó nyaki heg lelkileg nagy mértékben válhat megterhelővé a még fiatal, 40-50 év körüli átlagéletkorú, főként nőkből álló betegek számára.
–A minimális mértékben invazív eljárások legújabb generációjával, a rádiófrekvenciás ablációval (RFA) a többi szövet károsodása nélkül pusztíthatók el a tumorsejtek, ez az intervenciós radiológus szakorvos irányításával mindössze egy tűelektróda bevezetésével történik meg, vágás nélkül, előzetes fájdalomcsillapítással, helyi érzéstelenítéssel – fejtette ki az Indexnek Deák Pál Ákos az új eljárás lényegét. A Semmelweis Egyetem és a Premier Med Egészségügyi, Oktató- és Kutatóintézet intervenciós radiológus főorvosa hozzátette azt is, hogy az eljárás a megelőző vizsgálatokkal együtt mindössze egy órát vesz igénybe, majd néhány órás megfigyelést követően otthonába távozhat a beteg, aki akár már másnap munkaképes – áll az Index.hu cikkében.
A korábban alkalmazott gyakorlat szerint a pajzsmirigyrákban szenvedő beteg a műtét, és általában véve a kórházi tartózkodás után még legalább egy hetet az otthonában lábadozással töltött. A főorvos kiemelte az újabb gyakorlat nemzetgazdasági hasznát is: mivel a betegség által érintett társadalmi csoport még a munkaképes korosztályt jelenti, a lerövidülő kórházi ellátás, illetve az azt követő lábadozás időszaka gyorsabb visszatérést is jelent a munka világába.
A vágás nélküli beavatkozás
– A vér- és tűbiopsziás mintavétel után közvetlenül az RFA-beavatkozás előtt és után is intravénásan bejuttatott kontrasztanyaggal, ultrahangvizsgálattal határozzák meg a daganat elhelyezkedését a tűelektróda célzásának helyét, majd később a műtét sikerességét. A pajzsmirigytumort a tűvel nagyjából 20 perc alatt 80-90 Celsius-fokra melegítik, a keletkezett hő pedig elpusztítja a kóros sejteket anélkül, hogy a pajzsmirigy működését károsítaná. Az esetleges szóródást elkerülendő a daganat 4-5 milliméteres környezetét is érinti a beavatkozás, hogy a bőrt, ereket, idegeket, légcsövet, nyelőcsövet ne érje hőkárosodás, cukoroldatot adnak be – részletezte a szakorvos.
Mint azt Deák Pál Ákos elmondta, ennek az eljárásnak köszönhetően – azaz a pajzsmirigy szervezetben tartásával – a szerv a hormonok termelését csaknem minden esetben magától képes ellátni, emiatt nincs szükség gyógyszeres kiegészítésre. A feltárásos műtéthez képest ennél az eljárásnál a fertőzés kialakulásának veszélye is minimalizálható, a komplikációk aránya pedig kevesebb mint egy százalék. Súlyos mellékhatások, mint például a hangszálbénulás vagy vérzés, nem alakultak ki.
– Az eljáráson átesettek 6, majd 12, 24 hónapos kontrollja során az ultrahangfelvételen alig lehetett megtalálni a korábbi tumor helyét, ami szintén a rádiófrekvenciás abláció eredményességét igazolja – számolt be a főorvos, hozzátéve: olyan ráktípusról van szó, amelynek kiújulási esélye máskülönben 20–60 százalék között mozog, a kutatásban részt vevők a citológiai vizsgálat szerint az eljárást követően tumormentesek voltak.
Fotó: Premier Med
Gyakori itthon a pajzsmirigygöb
Reismann Péter, a Semmelweis Egyetem belgyógyász és endokrinológus szakorvosa, egyetemi docens arra hívta fel a figyelmet, hogy a pajzsmirigyrák korai észlelése és ennél fogva idejében megkezdett kezelése jelentős előnnyel járhat a beteg egészségére nézve. A göb rendkívül gyakori pajzsmirigyszerkezeti eltérés, az esetek túlnyomó többségében jóindulatú, tünetet nem okoz. Becslések szerint a lakosság akár 10-20 százalékánál is előfordulhat, s csak 5 százalékuknál merül fel a rosszindulatú elváltozás gyanúja. Ezek között vannak az olyan elváltozások is, melyeket elegendő csak megfelelő orvosi kontroll alatt tartani, s más esetben jelenthet valódi megoldást az RFA-beavatkozás. Az endokrinológus elmondta, hogy a diagnosztika első lépése a nyaki ultrahangvizsgálat, s csak ezt követően vesznek tűbiopsziával mintát. A göbből vett sejthalmazt – azaz a szövetmintát – szakértő patológus értékeli ki.
Az elmúlt 30 évben a pajzsmirigyrák előfordulási gyakorisága a sokszorosára növekedett
– Az úgynevezett papillaris microcarcinoma gyakoribbá válása áll a jelenség hátterében. Ezen daganat elleni hatékony kezelés lehet az RFA, amely a klasszikus eljárásokkal szembeni legnagyobb előnye, hogy nem befolyásolja a pajzsmirigy működését, és az életműködést fenntartó hormonok termelését – hangsúlyozta a szakorvos, hozzátéve: a pajzsmirigyrák korai észlelése és kezelése jelentős egészségnyereséggel járhat.
Deák Pál Ákos megemlítette, hogy a legtöbb esetben labor- és ultrahangkontrollal követik nyomon a tumor állapotát, és csak akkor kezdik meg a terápiát, ha az szükséges. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyitott műtét mellett ma az is előfordul, hogy tartós megfigyelést javasolnak a rosszindulatú pajzsmirigyrákban szenvedőknek.
– Ez hosszan tartó lelki terhet jelent a betegeknek, így ezzel a módszerrel összehasonlítva is vitathatatlan az új, azonnali eljárás előnye – jegyezte meg.
Nemzetközi orvosi ajánlásokba is bekerült
A Premier Med oktató- és kutatóintézetként nem kizárólag használja, hanem tanítja, oktatja is a legújabb orvosi technikákat itthoni és külföldi radiográfus- és orvostanhallgatók számára egyaránt. Az ilyen képzésekre nem csupán Európából, de még Szaúd-Arábiából is érkeznek az intézetbe. Riesz Zsófia stratégiai és kommunikációs igazgató elmondta: a csaknem 300 millió forintba kerülő kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) több mint 167 millió forinttal támogatta.
– Ezzel a magyar orvosok nemcsak új kezelési irányelveket dolgoztak ki, hanem hozzájárultak egy globálisan alkalmazható orvosi innováció elterjedéséhez is a pajzsmirigyrák kezelésében – értékelte Riesz Zsófia, hozzátéve: a kutatás eredményeit bemutatták több hazai és nemzetközi kongresszuson, és különösen nagy figyelmet kaptak az Európai Kardiovaszkuláris és Intervenciós Radiológiai Társaság (CIRSE), valamint a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság kongresszusán is.
