Alattomosan támad az ételallergia, már a tesztekben sem bízhatunk

A gyermekkori ételallergiák, különösen a tejfehérje allergia egyre gyakrabban fordul elő a számadatok szerint, de mégsem olyan gyakorisággal, mint amire a különféle nem validált orvosi tesztek utalhatnak.

– Európában a tehéntejfehérje allergia terheléssel hitelesített esetek gyakorisága legfeljebb 1%, míg az IgG alapú tesztek 50-60%-a pozitív tejfehérjére. Ennek ismert evidenciákkal igazolt jelentősége nincsen, a tejfehérje bevitellel mutat összefüggést, de évtizedek óta ismert, hogy ez nem jelent sem allergiát, sem érzékenységet – áll az állásfoglalás tényállításában.

Mint ahogy a kiadott nyilatkozat folytatja, az ételallergiák, ezzel együtt a gyermekkorban leggyakrabban előforduló tejfehérje allergia diagnózisa az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálástudományi Társaság hivatalos ajánlása alapján nem vérvétellel, hanem terheléssel-megvonással lehetséges. Számos alternatív diagnosztikai megközelítés népszerű az allergiák diagnózisában, úgymint a biorezonancia, kineziológia, iridológia, hajelemzés, a citotoxikus teszt, valamint az IgG és IgG4 szintek. Azonban ezek a tesztek jelenleg nem validáltak és nem ajánlhatók ételallergia diagnosztizálására. 

A hazai állásfoglalás kiadásának alapja

– Az IgG ellenanyag a szervezet válaszreakciójaként termelődik egy szervezetünkbe jutó új fehérje hatására, amely normális reakció a szervezet részéről: nem jelez sem allergiát, sem egyéb immunológiai betegséget. Leginkább azt jelenti, hogy a szervezet találkozott az adott idegen anyaggal és elfogadja azt. Ennek megfelelően több nemzetközi szervezet is kiadott már évekkel ezelőtt olyan állásfoglalásokat, amelyek az IgG alapú tesztek haszontalanságáról szólnak, ezért nem javasolják a használatukat – magyarázza a közlemény.

Mint azt az állásfoglalás magyarázza, ennek megfelelően hazánkban már a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottsága is megfogalmazta véleményét az IgG/IgG4 tesztek alkalmazásáról táplálékallergia és nem-immunmediált táplálékérzékenységek kapcsán. Ezek alapján az IgG és az IgG4 teszteknek nincs klinikai hasznuk sem a táplálékallergia, sem a nem-immunmediált táplálékérzékenységek diagnosztikájában, és az ételallergiának vagy intoleranciának gondolt tünetek hátterében gyakran funkcionális, vagy többnyire pszichoszomatikus kórképek állhatnak.

– Ezek alapján az aláíró hazai társaságok nevében felhívjuk a figyelmet, hogy a gyermekkori ételallergiák diagnózisára az IgG alapú tesztek alkalmatlanok, és az ezek alapján elindított diéták gyermekkorban károsak is lehetnek a hiányállapotok kialakulásával, de növelhetik is az allergiák kialakulásának vagy súlyosbodásának esélyét. A gyermekkori ételallergiák diagnózisára a házi gyermekorvosok és gyermekgyógyászok, gyermek-gasztroenterológusok, gyermekallergológusok által javasolt megvonásos és terheléses próbák a legalkalmasabbak, ezért nem javasoljuk a szülőknek, betegeknek az orvosi konzultáció nélküli vérvételeket, különösen nem IgG alapú vizsgálatokat – fogalmazza meg az állásfoglalás összegzését az aláírói.

Megkérdeztünk néhány, a vármegyében élő édesanyákat, akik valamilyen formában érintettek e témában. 

Anyukák az allergia elleni küzdelemben

– A hat hetes kisfiam pelenkájában akkoriban aggodalomra okot adó jeleket találtam. Mivel 100%-ban anyatejes volt, így én tejfehérjementes diétát tartottam végig a szoptatás alatt, és később lettek a tejtermékek bevezetve számára. Így nem voltak egyáltalán tünetei. Másfél éves korában először savanyított tejterméket kapott, majd a többit is, mert nem voltak látható tünetei. 3,5 éves korában kezdte mondogatni, hogy ha lefekszik, zúg és sípol a füle, és a kocsiban is minden kanyarnál visított, annyira szédült. Egy nagyon “hisztis” gyereknek számított, aki baromi nehezen aludt el. Összességében ha elaludt, jól aludt, de a fogait csikorgatta, azt betudtuk annak, hogy sok minden zajlik egy ekkora gyerekben. D e a szédülés és fülzúgás miatt elmentem vele fül-orr gégészetre, ahol megállapították, hogy savó van mindkét fülében. A doktornő azt mondta, gasztroenterológiai vonalon menjünk tovább, de akkor én már sejtettem, hogy a tejfehérje-érzékenység nem múlt el. Elmentünk a gasztroenterológus doktornőhöz, de a vérteszt nem mutatta ki, hogy ellenanyagot termelne. Ennek ellenére négy hónap diéta után eltűnt a savó a füléből, és ezzel együtt a tünetek is megszűntek. Kevésbé volt hisztis is azután. Ezt követően került intézménybe, a diétát azóta is tartjuk mert terhelésre jön a fogcsikorgatás éjjel, meg ekcémás folt a hajlatokban. Nem beteges, kiscsoportban sem volt az, átlag kétszer beteg egy évben, az is nagyon enyhe lefolyású, hamar gyógyul, gyógyszerek nélkül. Egy kezeletlen tejfehérje allergiás gyerek hajlamos a betegségekre, az ilyen gyerekek főleg felső-légúti problémákra fogékonyak, sokszor visszaesnek és nehezen gyógyulnak – mondta el Krisztina, egy egri édesanya.

– Vezető laborasszisztensként én magam is egyetértek azzal, hogy az IgG az allergia kimutatására nem alkalmas. Ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy maga az allergia, mint betegség, meglehetősen nehezen diagnosztizálható, mert ahány ember, annyiféle működés. Lehet, hogy egyetlen vizsgálat konkrét szempontjai alapján az adott ember negatív eredményt kap, de egy másiknál pedig az elsőtől eltérőt – ezért javasolt mindig mindent több teszttel is vizsgálni – mondta el a vármegyénkben élő Adrienn.