A szabadság a magyarok egyik legfontosabb szava, hangzott el Gyöngyösön

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett gyöngyösi városi ünnepség szombaton hagyományosan a Felsővárosi temetőben kezdődött a Bogdány József egykori 48-as honvéd tizedes sírjánál tartott megemlékezéssel. Március 15. programja tradicionálisan a Szent Bertalan-templomban folytatódott szentmisével.

A megemlékezők ezután, az esős időjárás miatt a hagyományoktól eltérően a Mátra Múzeumban gyűltek össze, ahol megtekintették a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium diákjainak ünnepi műsorát A Haza minden előtt címmel. Az ünneplők ezután a múzeumnak helyet adó Orczy-kastély falán elhelyezett emléktáblához léptek, ahol a város önkormányzata és intézményei, pártok, egyesületek, civil szervezetek helyezték el a koszorúikat.

Az emléktábla kapcsán elhangzott, hogy 1849. március végén a magyar fősereg Gyöngyösön és környékén összpontosult ellentámadásra. A sereg vezényletét március 31-én Görgey Artúr vette át, aki főhadiszállását az Orczy-kastélyban rendezte be. Április elsején, az itt tartott haditanácson pontosították az elkövetkező hadművelet tervét. Görgey mellett Aulich Lajos, Damjanich János, Kiss Ernő tábornokok, valamint Klapka György és Bayer József ezredesek vettek részt a tanácskozáson. A következő napokban a hatvani, a tápióbicskei és az isaszegi győzelmeket eredményezte a gyöngyösi kastélyban elfogadott haditerv. 

A gyöngyösi városi ünnepségen központi szó volt a szabadság

A koszorúzást követően Benkő Péter kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, valamint Udvarhelyi Boglárka énekművész zenés-verses összeállítása emlékezett a 177 évvel ezelőtt kezdődött forradalomra és szabadságharcra.

Benkő Péter arról is szólt, hogy sok szó hangzik el a március 15-i megemlékezéseken, de a legfontosabb ezek közül a szabadság. 

– Megadta az Isten, hogy elég sokat utazom a világban. Vannak barátaim Angliában, Hollandiában, szó esik a szabadságról. Én nem tudom elmagyarázni nekik, hogy ez mit jelent nekünk. Egy angol nem érti, mi az a szabadság, mert ő szabad volt világ életében. Ugyanígy a holland se érti. Nekünk viszont ez az egyik legfontosabb szó a török, német, orosz és egyéb megszállások után. Petőfi Sándor a maga idejében erre a szóra írt egy csodálatos, mozgósító verset, ami úgy kezdődik: Talpra, magyar! – fogalmazott Benkő Péter.

Az ünneplők végül átvonulnak a közeli Könyves Kálmán térre, és megkoszorúzták az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékművét.