Zsidók, keresztények, muszlimok újra közösen ünnepeltek Gyöngyösön + fotók

A gyöngyösi zsidó közösség vasárnap a legvidámabb ünnepére, a purimra várta a gyöngyösieket. Az eseményt a Gyöngyösi Status Quo Ante Zsidó Hitközség a Barankovics Izraelita Műhely és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) támogatásával a gyöngyösi Start Műhelyben rendezte, ahol a Gyöngyösön már megszokott módon a zsidó vendégekkel keresztények és muszlimok is együtt töltötték a vidám, zenés estet. 

A szombati nemzeti ünnepünk alkalmából az est kezdéseként a közönség meghallgatta a magyar Himnuszt, valamint Izrael nemzeti himnuszát, a HaTikvát Kathy Horváth Lajos Yehudi Menuhin-díjas hegedűművész előadásában. Az est nyitóbeszédében Weisz Péter, a gyöngyösi zsidó hitközség elnöke először az 1848-49-es forradalom és szabadságharc magyar és zsidó hőseire emlékezett.

A gyöngyösi zsidó ünnepséget az izraeliták idén is együtt töltötték keresztényekkel és muszlimokkal 

– Egy nemzet önbecsülését adja, hogy akar-e és tud-e szabadon élni. 1848-49 bizonyította, hogy a nemzet tud és akar szabadon élni. Kossuth Lajos a jászberényi beszédében azt mondta, hogy a 120 ezer fős magyar hadseregben 22 ezer zsidó katona szolgált. Görgey Artúr kiemelte róluk, hogy fegyelmezettségben, bátorságban, szívós kitartásban minden katonai elittel vetekedtek. A forradalom kitörésekor, annak hevében, természetesen voltak atrocitások. Petőfi Sándor erre úgy reagált, hogy "német polgárok, bevádollak benneteket, mert nem engedtek zsidót a hadseregbe. Avagy nem ti mondjátok, hogy szabadság, egyenlőség, testvériség? Térjetek vissza a forradalom eszméjéhez!". Ezzel az atrocitással kapcsolatban Táncsics Mihály azt írta, "imádkoztok az Ótestamentum Istenéhez, de nem szeretitek a zsidókat. Jobb, ha megtértek!". "A zsidóság elzárkózik, mert kirekesztik. Kirekesztik, ezért elzárkózik. Ez egy örökké forgó kerék, melyen forog a gyűlölet. Nem a kisebbségnek kell megállítani", írta 1848 júniusában Vörömarty Mihály. Jókai Mór így írt: "Ez a mózeshitű nép mindig híve volt a magyar állameszmének. Bár gyakran kirekesztik, szereti a hazáját" – sorolta Weisz Péter.

– A forradalom elhozta, amit vártunk. 1849-ben megszületett az emancipációs törvény, de az szabadságharc bukásával az emancipáció is elbukott. A magyar zsidóság a győztesektől kollektív büntetést kapott, amelynek 20 százalékát kapta vissza az 1867-es kiegyezés után. Akkora összegű volt a büntetés, hogy a visszakapott 20 százalékból épült fel Európa első rabbiképző felsőfokú intézménye, amely rabbiképző egyetem ma is áll – foglalta össze Weisz Péter.

Az 1848-49 hőseire emlékező egy perces néma felállás után a gyöngyösi hitközségi elnök részletesen elmesélte a hallgatóságnak a purim ünnep eredetét. Ezután Petrovits Péter, Gyöngyös főrabbija arról beszélt, hogy azokat az eseményeket, amelyekre a purim alkalmából emlékszik a zsidóság, a Szentírásban az Eszter könyve tartalmazza. A főrabbi elmondta, hogy az Eszter könyve alapos tanulmányozása milyen megdöbbentő felismerésekre vezetheti az értő olvasót. Részletezte, hogyan jövendöli meg a könyv 1946-ra náci háborús bűnösök pusztulását 2300 évvel annak megtörténte előtt úgy, hogy a megbűnhődők száma is pontosan előre megírt. 

Az esten Klein Judit énekművész és zenekara, majd Kathy Horváth Lajos szórakoztatta muzsikájával az ünneplőket, akik a kóser svédasztal bővéges kínálatából csillapíthatták éhüket és szomjukat.