2025.03.16. 19:03
„Jumurdzsák nevű török pasas márpedig nincs, és nem is volt soha" – válaszolt a Hunyadi írója a kommentelőknek
A Bán Mór regénysorozata alapján készült Hunyadi című történelmi drámasorozat Hunyadi János életét és a XV. századi Magyarország történéseit, viszonyait mutatja be tíz részen keresztül. A magyar televízióban március 8-án debütált alkotás kapcsán a legtöbb kritika a történelmi hűségét illetően hangzik el.
Mint azt Bán Mór a mandiner.hu internetes oldalon megírta, Jumurdzsák nevű török férfi sem létezett soha, mégis egy egész történelmi regény épült többek között az ő történetére is, mely kapcsán soha nem kérdőjelezte meg a történelmi hűséget senki. Bán Mór, a Hunyadi alapjául szolgáló regény írója így fogalmazott az Egri csillagok gyerekrablójáról:
Fotó: Ladóczki Balázs
– Nem lehetett ott Eger 1552-es ostrománál, s mivel nem létezett, nem volt talizmánja sem, logikus, hogy meg sem próbálhatta Cecey Éva tőle kiszabadítani az ő Jancsikáját a fogságából az ostrom közepette. Már csak azért sem, mert szegény Cecey Éva sem létezett, kitalált alak ő is, pedig milyen szép szerelmet rittyentett Gárdonyi közte és Bornemissza Gergely között – fogalmazott Bán Mór.
Mint az a cikkből kiderül, a történelmi regények sajátja, hogy a bennük bemutatott események egy része csak feltételezéseken alapuló, azaz fikció. Ahogy Gárdonyi Géza Egri csillagok, vagy Láthatatlan ember c. műve kapcsán soha nem merült fel a történelemhamisítás, hiszen mindenki elfogadta: az írónak – hacsak nem tudományos cikk vagy dokumentumfilm készítése a célja – a feladata az általa ábrázolt kor megkedveltetése, a figyelem felhívása, és az akkori viszonyok, körülmények érzékeltetése.
A Hunyadi műfaja is történelmi regény
– Nagy szerencse, hogy nem volt internet, amikor Gárdonyi az Egri csillagokat megírta, vagy amikor a filmes feldolgozást leforgatták 68-ban. Különben kapott volna ő is hideget, meleget. Hogy kérem, a tüzes kerék az nem is volt. Vagy ha volt, kisebb volt. Esetleg nagyobb. Vagy kimondottan nem tüzes, hanem vizes. És különben is, Dobó István nem volt szakállas. Vagy az volt, de nem volt bajsza. De biztosan nem itta magát részegre, ahogy Várkonyi Zoltán az Egri csillagok filmben ábrázolta, befeketítendő eme derék hazafit. A hazátlan bitangok nyilván Dobó fukarságát, fösvénységét hiányolnák, esetleg büntetett utóéletét. És különben is, balra fésülte a frizuráját, nem jobbra, ahogy a filmben láttuk. És volt neki egy bibircsókja, és soha nem beszélt csúnyán – írja Bán Mór a cikkben. – Ettől függetlenül Gárdonyi igazat írt. Az Egri csillagokban is, és a Láthatatlan emberben is. Pedig nem történész. Annál sokkal több. A szívünkhöz szól, úgy, ahogy soha egy történész sem fog tudni – tette hozzá.
Egy apró adalék a jelenség megértéséhez. A történelmi regény, mint minden regény műfaja fikció. Az a feladata, hogy közelebb hozza az olvasóhoz az adott kort. Hogy megszerettesse azt. Hogy aztán rácsodálkozzon az olvasó, vagy a filmes adaptáció nézője: mi lehetett úgy, és mi nem a jelenlegi tudásunk szerint a valóságban.
