Anonim levéltől a menőségig: tapasztalt csapat segít az egri hallgatóknak, ingyenesen

Az egyetemi szolgáltatás ingyenes, a hozzájuk fordulókat diszkrét, biztonságos szakmai környezet várja a tanácsadásokon. Az iroda céljáról, szerepéről és működéséről Kerek-Bócsi B. Ivettel, a KoMeTI vezetőjével beszélgettünk.

– A KoMeTI megalakulása előtt már bő tíz évvel is létezett az egyetemen a Diáktanácsadó Iroda (DTI). Ennek működése több szempontból is eltért a jelenlegi szervezetétől, de a céljuk megegyezett: a diákok számára tanácsadást biztosítani a számukra leginkább szükséges területeken – mesélte el a megalakulásuk történetét Kerek-Bócsi B. Ivett, a KoMeTI iroda vezetője, mentálhigiénés tanácsadója.

Tizenöt évvel ezelőtt egy pályázat keretében sikerült létrehozni az irodát az akkori Hallgatói Centrumban, ahol már e feladatra specializálódott szakemberek is dolgozni kezdtek: kezdetben az egyetemen dolgozó szociálpedagógus és pszichológus oktatók vállalták e feladatot, azonban az iroda életre hívásakor már egy főt dedikált alkalmazottként vettek fel a feladatok ellátására. A szociálpedagógiai tanszékkel való állandó szakmai kapcsolat viszont továbbra is megmaradt. Az önálló szervezet fontosságát jól példázza, hogy az egyetem intézményi felépítésében is helyet kapott, mely kifejezetten nagy előrelépésnek számított a KoMeTI életében. 

– Jómagam 2010-ben lettem a KoMeTI önkéntes kortárs segítője, és három évvel később megbíztak az iroda vezetésével is, vagyis 2013 óta látom el ezt a feladatot – folytatta a történet mesélését Ivett. – Az évek során aztán szépen kialakítottuk a KoMeTI jó működését, több száz önkéntesünk volt már a megalakulás óta. Sőt, két jelenlegi tanácsadó kollégám is kortárs segítőként volt jelen nálunk a tanulmányaik során – tette hozzá.

Másfél évvel ezelőtt a hallgatóknak támogatást, segítséget nyújtó különálló irodákat aztán egy nagyobb szervezetbe integrálták: megszületett a Hallgatói Támogató és Szolgáltató Központ, a HTSZK. Az átalakulásnak köszönhetően a KoMeTI csapata is egy sokkal nagyobb egység sokkal erősebb részévé válhatott.

mutatott rá az osztályvezető.

A HTSZK-n belül működő KoMeTI különlegessége, hogy kortárs segítőkkel dolgoznak, azaz a hozzájuk fordulókkal azonos korcsoportba tartozó, akár azonos problémával találkozó, szinte azonnal reagálni képes hallgatótársak állnak a segítséget kérők rendelkezésére.
– A kortárs segítők jelenlétével ki tudtuk alakítani szervezetünk működési szintjeit is: ők jelentik a hidat a profi szakemberek és a hallgatók között. Ők nem vesznek részt közvetlenül a mentálhigiénés tanácsadók által irányított folyamatokban, viszont mi, tanácsadók az ő jelzéseik alapján kapcsolódunk be az egyes helyzetekbe – persze csak akkor, ha a hozzánk forduló hallgató is akarja ezt – hangsúlyozta Kerek-Bócsi B. Ivett.

A kortárs segítők minden félévben részt vesznek egy kétnapos tréningen, melyen felkészítik őket a rájuk váró feladatokra, a programok szervezésére, illetve megbeszélik az általuk esetlegesen tapasztalt elakadásokat, kérdéses helyzeteket is. Ezen kívül pedig egy egész féléven keresztül tanulják az egyetemen a kortárs segítés alapjait is az osztályvezető által tartott kurzuson. A szeminárium sikeres teljesítését követően a hallgatók az egyetemi képzésük során bármikor csatlakozhatnak a KoMeTI a szervezetéhez. Az ennek keretében végzett munka beszámítható a szakmai gyakorlatba, s az aktív hallgatók kreditpontot is kapnak a részvételért. Jelenleg 17 kortárs segítő dolgozik a KoMeTI önkéntes hálózatában.

A KoMeTI-be járni nem ciki, hanem menő!

– Élénken él bennem az az élmény, melyet a 2010-es évek elején, kezdő tanácsadóként tapasztaltam: hozzám jelentkeztek be úgy hallgatók, hogy saját anonimitásuk biztosítása érdekében külön ezért készítettek egy e-mail-címet. Az volt a kérésük, hogy hagyjam nyitva az irodám ajtaját, hogy csak be kelljen jönniük, és senki ne lássa, hogy tanácsadásra várakoznak. Féltek a megbélyegzéstől. Most viszont már azt látom, hogy a hozzánk fordulók többsége a többiek ajánlására érkezik: egy teljes generációváltás történt a megítélésben azzal kapcsolatban, hogy a mentális egészség fontos-e vagy sem – beszélt a kezdeti tapasztalatairól a mentálhigiénés tanácsadó. – Bátorításként gyakran megfogalmazom azt, hogy segítséget kérni nem ciki, hanem menő, mert aki él ezzel a lehetőséggel, tudatos döntést hoz arról, hogy a saját érdekében igénybe veszi a segítő szakemberek tudását, tapasztalatát – fogalmazta meg az egyetemi mentálhigiénés tanácsadó csapat vezetője. 
Mint elmondta, a Covid új kihívások elé állította az irodát és a hallgatókat is: hirtelen köszöntött be az oktatás teljes egészében online világa, megszűntek a kortárs kapcsolatok és az olyan csatornák, amiket addig jól használtak a hallgatók. Lett helyette egy teljesen más, vagy teljesen új környezet és életvitel. Ezek olyan helyzetek voltak, amire nem tudtak előre felkészülni, és az adott problémára gyakorlatilag azonnal kellett reagálniuk. Az ilyen időszakok – a kezdeti nehézségek áthidalását követően – mindig új lendületet adnak az irodának. 
– Nagyon fontos tudni, hogy mentálhigiénés tanácsadók világos keretek között dolgoznak, így nem vállalhatjuk fel a diagnosztizált mentális betegséggel küzdő hallgatók tanácsolását, mert az ehhez szükséges terápia túlmutat az irodánk szakmai kompetenciáján. Ugyanakkor az általunk végzett ingyenes segítő szolgáltatás része az is, hogy ilyen esetekben munkatársaink egészen a megfelelő szakember megtalálásáig támogatást nyújtanak a hallgatóknak. Ekkor csak egy olyan kapcsolat kialakítása és megtartása a cél, amiben a hallgató úgy érzi, nincs egyedül, és úton van a megoldáshoz. A fentiek miatt kortárs segítőinknek is igyekszünk minél több tudást adni arról, miként ismerhetik fel a KoMeTI kompetenciáinak határait – részletezte Ivett. 

A tanácsot kérők az első találkozáskor megfogalmazzák elakadásaikat, melyek azonosítása után egy 10-12 alkalomból álló tanácsadási folyamatra szerződnek a tanácsadójukkal. Az első alkalommal kitűzik azt a célt, melyet lépésről lépésre haladva igyekeznek elérni az utolsó beszélgetésig.

– Jellemző, hogy az elsőéves hallgatók és a végzősök is nagyobb arányban kérnek tanácsot, mint a már bent lévő, felsőbb éves fiatalok. Amikor a gólyák megkezdik egyetemi tanulmányaikat, szembesülnek a beilleszkedés okozta nehézségekkel és közülük sokan élnek meg átmeneti lelki vívódásokat. Ezek között gyakran előfordulnak az otthon (ideiglenes) elhagyásával, a szülőről való leválással kapcsolatos kérdések, érzések és félelmek is. Semmi gond nincs azzal, ha ez nem megy gördülékenyen. A végzősök a „kapunyitás” okozta bizonytalanságaikkal érkeznek hozzánk tanácsadásra, őket abban segítjük, hogy megerősödjenek önismeretükben, döntésükben, pályaválasztásukban. A felsőbb évesek között kisebb a tanácskérők aránya, talán az egyetemi élet megismerése, egyfajta euforikus hangulat megélése, vagy éppen a kezdeti bizonytalanságokkal való sikeres megküzdés jó élménye okán is. Pedig akkor is fontos lehet egy megerősítő beszélgetés, vagy a kérdések bátor felvetése egy védett, szakmai környezetben, amikor a hallgatók a szép, biztonságos, belső időszakban vannak. 

Mindezeken túl a hallgatók megkeresnek bennünket gyász-feldolgozási problémákkal, szülőkkel, vagy éppen a kortársakkal fennálló konfliktushelyzetek, nehézségek miatt, baráti csalódás, szerelmi válság és egy sor más, személyes kérdés, krízis kapcsán - foglalta össze az osztályvezető a hozzájuk fordulók leggyakoribb témáit. – Számomra az a folyamat legkedvesebb része, amikor a lezáráskor az érintettek maguk is meglátják az elért eredményt. A közös utunk végén mindig van egy olyan alkalom, amikor megnézzük, hogy honnan indultunk és hova jutottunk el. Ilyenkor leginkább azt szokták megfogalmazni, hogy ők nem is gondolták volna, hogy ennyire nehéz önmagunkról gondolkodni, kimondani olyan dolgokat, amiket eddig még gondolni sem igazán mertek. A legtöbben azt mondják, milyen nagy segítség volt számukra, hogy a bizalmukba avatott szakember – a helyzetre kívülről rátekintve – egy másik perspektívát mutatott meg, és eléjük tárva azt a saját magukról alkotott belső képük mellé helyezi. Szerintem az ilyenkor visszajelzésként elhangzó legfontosabb mondat az, hogy ezt mindenki számára kötelezővé kellene tenni! – összegezte.

Az EKKE különlegessége abban is rejlik, hogy az intézmény katolikus egyetemmé válása óta a segítségnyújtás kétirányúvá vált: a hallgatók a mentálhigiénés tanácsadás mellett az egyetemi lelkészséghez is fordulhatnak, s kérhetnek támogatást. Több olyan hallgató is van, akik rendszeresen részt vesznek a lelkészség programjain és aktív tagjai az ottani közösségnek, de a KoMeTI önkéntes hálózatában is lelkesen tevékenykednek. Ez az a szép példa, amikor egy fiatal életében összeér a szakmai felkészítés és a hit.

– Más módszerekkel, más irányvonalban dolgozunk a problémák, elakadások feldolgozásában, vagyis a mentális egészség szolgálatában, de a cél az mindig ugyanaz – összegezte Ivett.