2025.03.20. 19:54
Fűből és bokorból támadnak, vérzéses lázat is terjeszthetnek a kertek minivámpírjai
Azt már az elmúlt években megszokhattuk, hogy az éghajlatváltozás az egyes időszakokban mért hőmérsékleteket jelentős mértékben átalakította. Az egyre enyhülő téli időjárás következtében például a kullancsok már nem pusztulnak el az alacsony hőmérsékleten, hanem rejtekhelyükön elbújva túlélik a hideg hónapokat és a tavasz első napsugarainak hatására akár már február végén, március elején is találkozhatunk velük.
Nem ritka azonban az sem, amit a kutyások már jól tudnak: sokan a téli hónapokban is találnak frissen felszedett kullancsot házi kedvenceikben egy-egy séta után. Ennek oka nem más, mint az, hogy a bokrok tövében menedéket kereső kullancsokat már nem pusztítja el a korábban teljesen szokványos hideg időjárás, s a növények alatt szaglászó ebek szőrzetében megkapaszkodnak.
Fotó: Torjay Attila
A tartósan meleg napok azonban már egyre több kullancsot csalogatnak elő a téli rejtekükből. A korai kirándulóknak már célszerű valamilyen módon védekezni a kullancsok csípése ellen, illetve a házi kedvencek számára is időszerű a megelőzés.
Tévhitek a kullancsokkal kapcsolatban
Menetes a fejük, szeretik a foszfor (a gyufa fejének) szagát és a napot, és nagy baj, ha mégis beszakad a fejük. Ilyen és ehhez hasonló tévhitek terjednek generációról generációra a kullancsokkal kapcsolatban. Lapunk megkísérli ezek valóságtartalmát kideríteni.
Nagyon régóta hallott, mára már elterjedt tévhit, hogy a kullancsok a sűrű erdők fáinak ágain ücsörögve várják, hogy az áldozatuk elsétáljon alattuk, hogy az arra alkalmas pillanatban szabadeséssel landoljanak a célszemélyen. Ezzel szemben az igazság viszont az, hogy a kullancsok leginkább füves, bokros területeken vadásznak és nem törnek hegymászó babérokra: egy-két méternél nem másznak fentebb. Vannak viszont a beach-faktort előnyben részesítők: vannak olyanok is, amik víz közelében, a tóparton élnek.
Azok a kullancsok, amelyeknek van szemük, a füves területeken a hosszabb fűszálak hegyén várják az arra sétáló állatokat, embereket. A szemmel nem rendelkező közönséges kullancsok a cserjék, bokrok leveleinek fonákján várakoznak az áldozataikra, akiket speciális tapogatóikkal érzékelnek. Ezen hő- és mozgásérzékelő receptorok találhatók, és különböző vegyületeket is felismer.
A másik, nem kevésbé elterjedt tévhit szerint a kullancsok imádnak a napon sütkérezni. Az igazság az, hogy kifejezetten kerülik a napfényt, ugyanis napon kiszáradnak és elpusztulnak. A sötét, párás helyeket kedvelik: nem is csípnek napfénynek kitett testrészeken. Miután rápottyantak az áldozatukra, sokszor órákig keresgélik a vérszívásra alkalmas helyet.
A kullancs a csípéskor a szájszervét fúrja bele az áldozat bőrébe. Nem igaz, hogy a kullancs feje menetes, ezért nem az óra járásával megegyező vagy azzal ellenkező irányba csavarva kell kiszedni. Egyáltalán nem kell csavargatni, mert ha összenyomjuk, sok kórokozó kerülhet a nyálmirigyeiből és a gyomrából a véráramba, mely egyenes út lehet valamilyen betegség kialakulásához. Hasonló ok miatt nem célszerű a széles körben elterjedt olajos, ecetes, zsíros, krémes kullancseltávolító módszer alkalmazása sem. A bekent kullancs ekkor ugyanis fuldoklik, és közben visszaöklendezheti a kórokozókat a véráramba, s nem a kullancs beszakadt feje okozza az agyhártyagyulladást vagy a Lyme-kórt, hanem a kórokozók. Nem jelent egyébként gondot, ha beszakad a kullancs feje – azaz a szájszerve –, az ugyanis néhány napon belül magától kilökődik.
Forrás: Győrffy István/Zaol.hu
A gyufa sem jó célszerszám
A néphagyomány szerint e módszer lényege, hogy egy megnyálazott gyufával ki lehet csalogatni a kullancsot a bőrből, mert nagyon szereti a foszfort. A kullancs kiszedésére azonban teljesen alkalmatlan ez a gyufás trükk. Sőt, ha sokat birizgáljuk a kullancsot, azt kockáztatjuk, hogy könnyebben bejuttatja a kórokozókat a vérkeringésbe. Józan ésszel is könnyen belátható, hogy a módszer teljesen haszontalan: már csak azért is, mert a biztonsági gyufában már hosszú ideje egyáltalán nincs foszfor.
A kullancsot a lehető leggyorsabban, kullancs csipesszel, vagy ha az nincs kéznél, akkor körömcsipesszel, kissé emelve és hátra húzva, folyamatos mozdulattal kell kihúzni.
A kullancsok terjesztette betegségek
A kullancsfélék családjába világszerte mintegy 700 ismert fajt sorolnak. Az ízeltlábúak között viszonylag nagy termetűnek (1-6 mm) számító élőlények elsősorban madarak és emlősök, kisebb arányban hüllők vérszívói. Hazánkban mintegy két tucat fajuk honos, amelyek közül humán szempontból legfontosabb a közönséges kullancs. A vérszívók számtalan betegséget terjesztenek, s nem kizárólag ránk, emberekre lehetnek veszélyesek. A négylábú társaink számára is különböző betegségek forrását jelenthetik.
– Hazánkban a két legfontosabb emberi betegség a kullancs által terjesztett vírusos agyhártya/agyvelőgyulladás (meningoencephalitis) és a Lyme-kór, mindkettőnek a közönséges kullancs a hazai vektora, azaz felelősei a betegségek átvitelének. A kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás jellegzetes, eurázsiai elterjedésű betegség: Franciaország nyugati határától kelet felé egészen Japánig, észak-déli irányban Skandinávia és a Balti államok területétől Európa mediterrán térségéig előfordul. Közép-Európában a vírus okozta és kullancsok által terjesztett betegségek közül ez a leggyakoribb. A fertőzés védőoltással megelőzhető – áll az NNGYK (Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) kullancsokkal kapcsolatos tájékoztatójában.
Lyme-kór: zoonózis
A Lyme-kór az északi félteke mérsékelt égövi zónájában a leggyakoribb, vektorok által terjesztett, baktérium okozta zoonózis (állatról emberre terjedő fertőző betegség). A megbetegedést 1975-ben, az amerikai Old Lyme városban jelentkező, elsősorban gyermekeket érintő, ízületi gyulladással járó járvány kapcsán írták le, ahol az ízületi gyulladást sok esetben jellegzetes bőrtünet előzte meg. A bőrelváltozás mindig kis kerek folt formájában kezdődik, majd a széli részeken terjedve, középen halványulva, gyűrűt formál. A bőrjelenséget enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkán viszketés kísérheti, de felléphetnek nem specifikus tünetek (pl. magas láz, gyengeség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, esetleg nyirokcsomó-duzzanat), valamint idegrendszeri tünetek is. Igen ritkán, a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél napokkal, hetekkel, esetleg hónapokkal a kullancscsípés után idegrendszeri, mozgásszervi vagy a szívet érintő szövődmények (zsibbadás, végtagfájdalom, perifériás ideggyulladás, szívpanaszok) jelentkezhetnek, de legtöbbször semmilyen társtünet nincs. Megfelelő adagban és ideig szájon át alkalmazott antibiotikummal általában jól gyógyítható, védőoltással nem megelőzhető betegség – ismerteti az NNGYK.
A fentieknél ritkább, szintén kullancsok által közvetített betegség a humán babesiosis, a humán monocytás ehrlichiosis, a humán granulocytás anaplasmosis, a tibola, a krími-kongói vérzéses láz, valamint a tularémia is.
Megbetegedések Heves vármegyében
– Heves vármegyében 2024-ben 41 Lyme-kóros megbetegedést regisztráltunk, kórházi ápolásra egyik esetben sem volt szükség (2023-ban 26 Lyme-kóros megbetegedés közül egy beteg került kórházba, míg 2022-ben a 33 beteg mindegyike kórházi ellátás nélkül gyógyult.) – válaszolta kérdésünkre a Heves Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a szerkesztőségünkbe küldött tájékoztatójában. – A védekezés legfontosabb alternatívája a megelőzés. Kiemelkedő jelentőségű a ruházatra, bőrre juttatható kullancsriasztó szerek használata, az ún. kullancsvizit, illetve a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi felderítése és eltávolítása. Kullancsencephalitis ellen rendelkezésre áll védőoltás, amelyről a háziorvosnál lehet érdeklődni – tették hozzá.
