Mindent a maga idejében: így kerüld el a csapdát a kerti munkák során

Március a tavasz első hónapja, ami a kertészkedők, kiskert tulajdonosok számára a tavaszi kerti munkálatok megkezdését jelenti. Nagy Szabolcs, a Heol.hu állandó kertészeti szakértője adott tippeket, mit mikor, hogyan érdemes kezdeni.

– Mivel egyre többször csalódunk a márciusi időjárásban, ezért mindenki legyen türelmes, és mindent a maga idejében kezdjen csak el, az időjárási előrejelzések figyelembevételével! – mondta Szabolcs.

Hozzátette, fontos, hogy körültekintőek legyünk! Mivel a gyümölcsfák, bogyósok, és a szőlő metszésének is itt az ideje, mindenki szeretne már túl lenni ezen a munkafolyamaton, de a gyümölcsfák metszése nincs elkésve, mivel a megfelelő, jól megválasztott metszési időszak is nagyban hozzájárul a terméshozamunkhoz! A kora tavaszi metszésnél vegyük figyelembe, hogy vannak gyümölcsfák, amelyek fagyérzékenyek, mint pl. a mandula, őszibarack vagy a kajszibarack ezért a lehetséges hajnali fagyok miatt rügyfakadás után is metszhetjük őket!

Hogyan metsszük a gyümölcsfákat?

– Nagy általánosságban egy-két jó tanácsot lehet csak adni, mivel fajtától és növényünk életkorától is függ a metszési eljárás! – magyarázta a kertész.

Kifejtette, alakító metszésre fiatal, még nem termő gyümölcsfáknál van szükség, karbantartó metszést termőre fordulás után végzünk, ifjító metszést pedig az idős, koros fáknál kell elvégeznünk. Az ágakat alsó kifelé álló rügyekre vágjuk mindig, valamint a gyenge vékony vesszőt rövidre az erősebeket hosszabbra metsszük! A koronából ki kell metszeni a befelé növekedő, sérült elszáradt vesszőket, gallyakat illetve az egymást keresztezőket is! A helyes metszés során szellős és nem túl sűrű koronát kapunk. Mivel minden gyümölcsfa egyedi, ezért ezeket a metszési szabályokat alapelvnek tekintsük csak és a fa alkatát, fajtáját figyelembe véve végezzük el a metszést!

– A sebkezelés a metszések után nagyon fontos, ezért lehetőség szerint a vágott felületeket azonnal kenjük be, mert a sebzéseken keresztül a kórokozók, kártevők így már nem tudnak bejutni a növények szöveteibe – figyelmeztet Nagy Szabolcs.

A lemosó permetezés is most esedékes

Mint mondta, márciusban a legfontosabb és egyben az első növényvédelmi munkálatunk a kora tavaszi lemosó permetezés. Az idei tél sem volt túlzóan kemény és fagyos (egy pár napot leszámítva), ezért az áttelelt károkozók és kórokozók elleni első lépés a megfelelő lemosó permetezés! Ezt célszerű a metszések után elvégezni, de mivel a csonthéjasoknál még tarthatunk metszési-fagykártól, ezért bátran permetezzünk, majd utána metszünk.

Kiemelte, hogy az időjárást figyelembe véve kezdjük meg a munkát, azaz ne legyenek éjszakai fagyok és a nappali hőmérséklet 10 fok körül alakuljon (hűvösebb idő esetén az olajos szerek nem fognak jól „dolgozni”). A lemosó permetezést nyugalmi állapottól a növények fehérbimbós állapotáig célszerű végrehajtani lehetőség szerint két alkalommal: a másodikat minél közelebb a növények rügypattanásához!

– Kombinált, azaz rézt, ként és növényi olajat tartalmazó szereket használjunk. A szőlőben és a bogyósokban is most kell a kora tavaszi lemosó permetezést csinálnunk. A lemosó kezelést viszonylag tömény oldattal végezzük el, hogy a permetlé az egész növény felületét jó alaposan beborítsa. A gyümölcs- és szőlőtermesztésben kiemelkedő jelentőségű és az egész tenyészidőszakra kiterjedő hatású védekezési eljárás a kora tavaszi permetezés az áttelelt kártevők és kórokozók ellen. Azok is bátran csinálják meg, akik bio-kertészkedést folytatnak, mivel ezek a szerek engedélyezve vannak az ökológiai termesztésben! – részletezte Nagy Szabolcs.

Magvetés, palántanevelés

– Márciusban itt az ideje a paradicsom, paprika stb. magok elvetésének, majd a palántanevelésének. Aki saját magának nevel palántát és a szabadföldbe, nem fóliába akarja kiültetni majd őket, az nincs elkésve, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy május közepétől hamarabb nem nagyon lehet majd kiültetni úgysem a palántákat. A magok csirázásához meleget (20-22 C fok) és nedvességet kell biztosítanunk, a palánták neveléséhez elég fényt és megfelelő hőmérsékletet. Ha kevés a fény, a palánták megnyúlnak, kidőlnek, és kevésbé lesznek ellenállóak a kiültetés után! – magyarázta a szakember.

Felhívta a figyelmet, hogy nagyon fontos a jó ültetőközeg, ami megbízható palántaföld legyen jó pH-értékkel, szerves trágyával és tápsókkal legyen kombinálva!

Arról, hogy hogyan lesznek szépek, erősek legyenek a palánták, ebben a cikkünkben beszélt Nagy Szabolcs:

Kora tavaszi tápanyagpótlás gyümölcsösökben és a zöldségeskertekben

Elmondta azt is, hogy mivel a tavaszi talaj-előkészítést ezekben a napokban, hetekben végezzük el (a felszántott, ásott talajt átrotáljuk, gereblyézzük), könnyen be tudjuk juttatni a szerves és műtrágyát a talajba. A gyümölcsösök és bogyósok évelő kultúrák, gyakran évtizedekig megőrzik termőképességüket. Ezért tápanyag ellátásukat folyamatosan biztosítani kell.

– Kora tavasszal végezzük el az alaptrágyázást, szerves trágyával és a tavasszal is jól oldódó komplex műtrágyák használatával. A tápanyagot a fák és bokrok alá kell bejuttatni beásással, hogy gyorsabban és jobban hasznosuljon! – fogalmazott Nagy Szabolcs.

Mint kifejtette, a veteményeskertben is nagyon fontos a kora tavaszi tápanyagpótlás azért, hogy a zöldségek megfelelő terméshozamot adjanak majd. Tápanyag pótlására a saját készítésű komposzt is ideális lehet.

– A komplex tavaszi kerti műtrágyák a jól oldódó nitrogén, foszfor, kálium, mikroelem tartalmuk miatt nagyban elősegítik majd zöldségnövényeink optimális fejlődését, virágkötödését és terméshozamát!  Szerves trágyánál, ha nem „boltit” veszünk, figyeljünk arra, hogy szarvasmarha vagy baromfi trágyát dolgozzunk be a talajba és ne lótrágyát, mivel a lótrágyázott talajban a lótücsök, vagyis a lótetű nagyon hamar kitenyészik, és előszeretettel eszi meg a növények, palánták gyökerét, szárát a későbbiekben – mondta a szakember.

Díszkertünkben is megkezdhetjük a kora tavaszi teendőinket

– Márciusban kezdődik a legtöbb évelőnövény és bokor ültetési ideje, ezért ha a talaj megfelelő, előkészíthetjük az ültetőgödröket. Tisztítsuk meg a gyepet a lomb- és egyéb téli „maradványoktól", különben a fű rothadásnak indulhat. Vigyázzunk, ha még nagyon nedves és mély a pázsit talaj-szerkezete, akkor ne tapossuk össze, mert nagyobb kárt tehetünk, mint ha még pár napig a gyepen hagyjuk a leveleket! Pázsitunknál a gyepszellőztetéssel még várjunk, mivel a gyökerek még nem kellően erősödtek meg, ezért kitéphetjük a füvünket! Szükség esetén juttassunk ki mohaölőszert (pl. vasgálic) – részletezte Nagy Szabolcs.

Hozzátette, örökzöld sövényeinket március végéig érdemes visszanyírni, mert akkor erősebb hajtásokat hoznak. A díszkert is meghálálja a tápanyagpótlást, trágyázást ezért komplex műtrágyát, szerves trágyát is juttassunk ki ilyenkor. A tavaszi hagymás növényeket pl. liliomféléket, kánna, dália, kardvirág világos helyen előhajtathatjuk, majd március hónaptól kezdődően elültethetjük.

Tavaszi kerti munkálatok a veteményesben

– Veteményes kertünkbe március második felétől a hidegtűrő növények magját – ilyen például a saláta, hónapos retek, petrezselyem, sárgarépa, dughagyma, korai borsó (pl. Rajnai Törpe) – már el lehet vetni. Ehhez persze az kell, hogy már rá lehessen menni a földre, az ne legyen túl sáros. A többi növénnyel még várni kell, mert hideg még a talaj. Arra figyeljünk, hogy a legtöbb borsófajtát csak akkor érdemes ültetni, ha a talaj hőmérséklete (nem a levegőé!) tartósan 6-8 fok körül van már! – hívta fel a figyelmet a szakember.

Mint fogalmazott, hidegágyba és fóliasátorba ültetve-vetve ezek a növények hamarabb fognak fejlődni, ez által korai primőr zöldségeket termeszthetünk, ráadásul itt is nevelhetünk palántákat. A hidegágy és fűtetlen fóliasátor előnye az, hogy enyhébb fagyok sem tesznek kárt a fejlődő növényekben.

Égetés, vagy komposztálás?

Nagy Szabolcs elmondta, márciusban már a családi házas övezetekben sok helyen látni hatalmas füstfelhőket. Többen ugyanis még mindig azt gondolják, hogy a lemetszett gallyakat, száraz ágakat, összegyűjtött leveleket, növényi maradványokat legjobb elégetni. Igen ám, de ne feledjük: csak akkor és ott szabad égetni, ahol ezt a helyi önkormányzati rendelet megengedi. Ennél sokkal jobb megoldás is létezik, hiszen az égetés során keletkezett hamu csak korlátozott mértékben alkalmas talajjavításra, ráadásul környezetünket is szennyezzük! Praktikusabb, ha a nyesedéket, maradványokat komposztáljuk. Aki nem akar anyagi áldozatot hozni komposztládára, az a kert végébe lehetősége szerint egy nagy gödröt áshat, és abba elhelyezheti a levágott ágakat, kerti hulladékokat.

– Március hónaptól kezdődően van a gyümölcsfák, örökzöldek ültetésének az ideje is. A különböző fásnövényeknek van írott és íratlan szabályozása, legtöbb településnek van erre vonatkozó javaslata már! Mielőtt megtervezzük, hová szeretnénk az udvarunkon nagyobb méretű fákat vagy sövénynövényeket ültetni, járjunk utána, hogy mik az adott előírások erre vonatkozóan a szomszéd telekhatárától! Ahol erre nincs szabályozás, ott a kisméretű növényeket, sövénynek való pl. tujaféléket legalább 1 méterre célszerű ültetni. A gyümölcsfák esetében a 3-6 méter a javasolt gyümölcsfafajtától függően, igy elkerülhetjük a későbbiekben a szomszéd vitákat! – tette hozzá Nagy Szabolcs.