„Egy slukk nem árt?” Drog és valóság: a szakértők Egerben figyelmeztettek a veszélyekre

A kábítószer-használatot egyre inkább normalizálja a popkultúra – elég csak néhány filmre, mémre vagy TikTok-videóra gondolni. „Egy slukktól nem lesz semmi bajod”, „nem létezik olyan, hogy kapudrog”, „az alkohol sokkal rosszabb” – ezek azok a fősodrú üzenetek, amelyekkel nap mint nap találkoznak a fiatalok. De mi az igazság? Erről szólt az „Nem lesz tőle semmi bajod!” című rendezvény, amelyre Egerben, a Mathias Corvinus Collegium képzési központjában került sor.

Tényleg nem veszélyesek a dizájnerdrogok?

A rendezvényen részt vett Prof. Dr. Haller József, tanszékvezető egyetemi tanár, a Drogkutató intézet igazgatója, Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója, Horváth László országgyűlési képviselő, és a kábítószer kereskedelem felszámolásért felelős kormánybiztos, illetve Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője. 

Téglásy Kristóf az előadás címét inkább kérdéssé formázta, így vezették fel a beszélgetést. A bevezetésben ismertették, hogy a társadalom jelentős része érintett valamilyen szenvedélybetegségben: száz emberből harmincan naponta vagy hetente élnek valamilyen szerrel. „A kábítószerekről az a téves képzet létezik, hogy nem lesz tőle az embernek semmi baja” - tette hozzá Téglásy Kristóf. Szó esett a biofű illetve a marihuána különbségeiről, és felvetült a kérdés, hogy a biofű is tényleg annyira káros - e, mint az igazi. „A marihuána tényleg nem veszélyes, ha el van zárva. Ha nem nyúlunk hozzá, semmi bajunk nem lesz tőle, nem harap” - ezzel meg is kaptuk a választ az előadás elején feltett kérdésre Dr. Haller Józseftől.

Horváth László beszámolt arról, hogy a hátrányos helyzetű területeken - leginkább az ára miatt - elterjedt a dizájnerdrogok használata, ezt személyes példán keresztül szemléltette. „Innen másfél kilométerre a Szalaparton részese voltam egy rendőrségi bevetésnek. Ott bent olyan iszonyat látvány fogadott, nem csak a környezet, hanem az ott megjelenő emberek állapota - az borzalmas. Elnéztem egy tizenéves gyereket, ahogy délelőtt, a háznak nem nevezhető helyről kitámolygott, teljesen tompa tekintettel, aki rutinszerűen tudja, hogy mit kell kiabálni a rendőröknek és tudja, hogy mi az ő státusza” - számolt be a képviselő. 

Győrfi Pál beszélt arról, hogy a '80-as, '90-es években kevésbé volt elterjedt a droghasználat, elvétve találkoztak "szipusokkal" vagy heroinfüggőkkel. „2024-ben 2023-hoz képest 30%-kal nőtt az eseteink száma, amikor drogos, életveszélyes állapothoz riasztottak minket. Arról is beszámolt, hogy a gyerekek is áldozatul esnek a droghasználatnak, több mint 500, 14 év alattihoz hívtak mentőt 2024-ben.”

A téma különösen is aktuális, hiszen Magyarország kormánya hadat üzent a drog-kereskedőknek, tilos lesz a kábítószert előállítani, terjeszteni és használni - ezzel próbálják megfékezni a drogkereskedelmet.