Jézus Krisztus érettünk, miattunk, helyettünk áldozta magát húsvétkor

Vajon tisztában vagyunk-e azzal, mit tett Jézus Krisztus húsvétkor az emberért? Nagypéntek és húsvétvasárnap jelentőségéről Hajdu László, az Egervölgyi Református Egyházmegye szórványlelkésze, Andornaktálya, Felsőtárkány és Recsk missziói egyházközségeinek lelkipásztora beszélt portálunknak. Nagypéntek Isten üdvtervének a kiteljesedése, kezdte a református lelkész.

– Isten már Ádám és Éva bűnesetekor elhatározta, hogy az engedetlenné vált, célt tévesztett, a bűn következményeit viselő embert kimenti ebből az állapotból, és meg fogja váltani. Megígérte, hogy Jézus Krisztus lesz az, aki meghal majd értünk, vállalja a céltévesztéseinket, azaz bűneinket, és ártatlan életével majd kereszthalálával eleget tesz Isten igazságának: a bűnre mindig büntetés jön. Jézus lesz az, aki kereszthalálával megszerzi Isten kegyelmét, bocsánatát az ember számára. Az ember a bűneit, az adósságait mindig csak szaporítja. Születésünk óta hajlandók vagyunk Isten és a felebarátunk gyűlölésére. Tehát, szaporítjuk a bűnt. Ezt az adósságot nem tudjuk leróni az Isten előtt, egyedül ingyen kegyelemből van számunkra üdvösség. Ezért kellett Jézus, aki a válságba jutott ember váltságát magára vette és betöltötte. Kiváltott bennünket abból az állapotból, ami a bűnünk egyenes következménye lett volna. Jézus megalázta magát, engedelmes volt a kereszthalálig, így szerezte meg számunkra a váltságot a válságból. Sokaknál kimerül abban az istenhit, hogy Jézus szimpatikus, mert szerette a barátait, meg jó dolgokat tett. Nagypénteken Jézus értünk halt meg, mégsem sorstragédiáról van szó, mert Isten üdvterve valósult meg általa – magyarázta Hajdu László.

Jézus Krisztus húsvétvasárnapi feltámadása azt jelenti, hogy ő élő Úr

Húsvétvasárnapon feltámadt Jézus, folytatta a lelkész. A vasárnap reggelt történtek azért is nagyon fontosak, mert azt mutatja, hogy az Isten elfogadta Jézus áldozatát, tette hozzá.

– Isten nem hagyta a halálban azt a Jézust, aki a valóságban megjárta a poklot. Ez a mi életünkre nézve nagy biztatás: nincs az az út, amin ő ne ment volna végig, amin mi, emberek is sokszor keresztül megyünk. Ez is a húsvét egyik komoly üzenete. Az a tapasztalatom az emberek között járva, hogy sokuknak alapvetően rossz az istenképe. Istenre mint kívánságot teljesítő gépre gondolnak. Egyfajta "wellness-kereszténységnek" nevezhető az, hogy ha jó dolog történik az emberrel, akkor azt természetes isteni jelenlétnek veszi az életében, lelkesen éli a mindennapjait. Ha azonban rossz történik, mindig jön a kérdés: hol az Isten ilyenkor? Ha lenne Isten, ilyen nem történt volna, mondják, és távolodnak Istentől. Vajon mikor lehet helyes az istenképünk? Azt elsősorban a Szentírásból, az ő tökéletes kijelentéséből lehet megismerni, valamint abban a különös kijelentésben, amely maga Isten testet öltött igéje, Jézus Krisztus – részletezte Hajdu László.

Az emberek nem merik elhinni, mennyire egyszerű húsvét üzenete

Az emberekben ma is ott van a spirituális, a transzcendens, a földöntúli világ iránti vágy, mutatott rá a lelkipásztor.

– Ha a világvallásokat nézzük, mind arról szólnak, hogy tegyél valamit, ami közelebb visz az adott istenséghez, járj végig különböző lelki stációkat, és akkor közel kerülsz hozzá. Ezekkel szemben Isten eljött közénk Jézus révén, hogy megmutassa, mennyire szeret bennünket. Egyedül a keresztyénség kínálja ezt. Azt érzem, hogy az emberek valójában nem merik elhinni, hogy ilyen egyszerű az egész: "Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.", mondja Jézus János evangéliumában, majd megkérdi: "Hiszed-e ezt?". Olyan világban élünk, ahol nagyon nehéz a vallási, vagy ideológiai túlkínálatban választási lehetőségként felkínálni az embereknek azt, hogy te dönthetsz, hiszel vagy nem. Jézus sem erőltette ránk a hitet. Vannak, akik tiltakoznak: neki ne beszéljünk erről, ő nem bűnös, ő nem szorul rá a kegyelemre. A hit ott kezdődik, hogy meg tudok hajolni, és azt tudom mondani, bűnös vagyok. De nem maradok ebben az állapotban, mert van megváltás és bűnbocsánat. A kereszt titka, hogy érettem, miattam, helyettem történt minden húsvétkor. Ha ezt megértjük, akkor vagyunk azon az úton, amin az Isten használni akar az ő küldetésében – emelte ki Hajdu László.

A hívő emberek nem csodabogarak – ők komolyan számolnak Jézus jelenlétével az életükben

A húsvéti események kulcskérdése, hogy van-e a feltámadott Jézusba vetett élő hitünk, fejtette ki a lelkipásztor.

– A húsvét számunkra egyrészt bűnbocsánatot hozott, nagypénteken kimondja Jézus, hogy elvégeztetett. Másrészt az örök élet ígéretét, mert Jézust feltámasztotta Isten a halálból, ahogy ígérte. Sokszor úgy állunk egy ravatal mellett, nem tudjuk, van-e örök élet, a halálból ember még nem jött vissza. Ha halott istenségünk lenne, akkor hiábavaló lenne a hitünk. Halott istenségben hinni annyi, mint egy kabalában hinni. A kabala emlékeztethet arra, akitől kaptuk, lehet becses a számunkra, de nem léphet az Isten helyébe. Sokakat foglalkoztat az elmúlás, mára kész iparágak alakultak ki a halál, a gyász lelki feldolgozására. Ám nekünk élő Krisztusunk van, aki átment a halálon, és mindenek felett való élő Úr. Sok ember mégis fél megismerni, milyen az élő hit: azaz nemcsak a szíveddel, hanem az agyaddal is tudod, hogy meg vagy váltva. A hívő ember nem egy csodabogár, mondhatnám, ugyanolyan adófizető polgár, mint más. Csakhogy a hívő ember nagyon komolyan számol Jézus jelenlétével az életében, mert tudja, általa védett útvonalon közlekedik a földi élet országútjain. Húsvét a legfontosabb ünnep a hívő embernek, mert ha nem támad fel Jézus, akkor hiábavaló lenne a hite. Az ünnepek idején mindezt bárki bátran átgondolhatja – összegezte Hajdu László.