2025.04.13. 20:13
Tragédia árán kaphat esélyt egy másik család! Tudtad? Ezt kell tenned, hogy szervdonor lehess halálod után
Az utóbbi időszakban többször is hallhattuk arról a különböző médiumokban, hogy egyes esetekben az elhunytak szerveit transzplantációs célokra felhasználják. De hogyan, kiből válik szervdonor, és erről ki dönthet? Lapunk összefoglalta a szervadományozás Magyarországon érvényes körülményeinek legfontosabb tudnivalóit.
Ami az egyik családnak tragédia, a másiknak esély lehet a reményre: a szervdonorok haláluk után is segíteni tudnak azoknak az embertársaiknak, akiknek más esélyük az életben maradásra tulajdonképpen nincs.
Forrás: Világgazdaság
Nemrégiben egy kismama röviddel a szülés után halt meg a nyíregyházi kórházban, agyvérzésben. Miután agyhalottá nyilvánították, kiderült, hogy szerveit átültetésre váró betegek kaphatják meg szerte a világban.
Hogyan lehet valaki szervdonor Magyarországon?
Az Országos Vérellátó Szolgálat Transzplantációs Igazgatóságának honlapján szereplő cikkekből kiderül, hogy Magyarországon két lehetőség van a szervadományozásra: elhunyt (agyhalott) donorból, vagy élő donorból is eltávolíthatók bizonyos szervek. Az agyhalál megállapítása után akkor történhet szervkivétel, ha az elhunyt életében nem tett ez ellen tiltakozó nyilatkozatot. Amennyiben az elhunyt kiskorú volt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerveltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárult. Az elhunyt hozzátartozójával való kapcsolatfelvételkor tájékoztatni kell a hozzátartozót arról, hogy az elhunytnál nem találtak tiltakozó nyilatkozatot az NSZTR-ben, továbbá arról, hogy az elhunytból mely szervet, illetve szövetet távolítottak el.
Forrás: OVSz sajtóközlemény
Ezen kívül élő donorból is történhet szervadományozás, ha a donor a recipiens (a szervbeültetésre váró személy) egyeneságbeli rokona, egyeneságbeli rokonának testvére, testvére, testvérének egyeneságbeli rokona. Kivételes esetekben a fenti feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására. Ebben az esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyőződött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt.
Mit jelent a feltételezett beleegyezés elve?
A feltételezett beleegyezés (presumed consent) azt jelenti, hogy ha valaki életében nem tiltakozott írásban az ellen, hogy szerveit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor feltételezhető, hogy beleegyezik ebbe, és ezért elvégezhető a transzplantációs célú szervkivétel. Magyarországon a jogi szabályozás ennek megfelelő.
Mit kell tennem ahhoz, hogy szervdonor lehessek, ha meghalok?
Az internetes oldalról azt is megtudtuk, hogy mivel a hatályos jogszabály alapján
írásos tiltakozó nyilatkozat hiányában az elhunyt beleegyezését kell feltételezni,
ezért a beleegyezés írásos kinyilvánítására nincs szükség és lehetőség. Az önrendelkezési jog a saját testre vonatkozik, éppen ezért nem dönthet más testéről, más szerveiről senki. Minden cselekvőképes nagykorú magyar állampolgár még életében dönthet saját szervei halála utáni sorsáról!
Mi a teendő, ha nem szeretnék szervdonorrá válni?
Az önrendelkezéshez való jog keretében mindenkinek joga van ahhoz, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. Az egészségügyi törvény rendelkezései szerint megtiltható, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.
Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) vagy – amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni – kezelőorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet.
Az írásos tiltakozó nyilatkozatot személyesen, ajánlott postai küldeményként vagy háziorvosa közreműködésével az Országos Vérellátó Szolgálatnál működő Nemzeti Szerv- és Szövetdonációs Tiltakozások Regiszteréhez (NSZTR) kell eljuttatni, mely intézmény jogszabályi felhatalmazás alapján ezeket a dokumentumokat jogosult kezelni.
A szervadományozásra vonatkozó jogszabályok értelmében elhunytból transzplantációs céllal csak akkor kezdődhet meg szerv vagy szövet eltávolítása, ha a kezelőorvos meggyőződött arról, hogy ez ellen az elhunyt életében nem tiltakozott írásban. A nyilatkozat megtételének módját minisztériumi rendelet szabályozza, ezzel biztosítva, hogy az önrendelkezéshez való jog az elhunyt halála után is érvényesüljön. Transzplantációs célú szerveltávolítás megkezdésének további feltétele, hogy az agyhalál beálltát – jogszabályban meghatározott módon – három tagból álló orvosi bizottság megállapította, valamint az is, hogy a szerv szakmai szempontból átültetésre alkalmas.
Fodor József, a Szervátültetettek Heves Megyei Sport- és Érdekvédelmi Egyesületének elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy egyesületüknek 35 tagja van, akik mindegyike szervátültetésen átesett. Ő maga is az:
– Autoimmun betegség miatt 2015-ben májátültetésen estem át, idén nyáron ünneplem majd ennek 10 éves évfordulóját. Mindegyikünknek nagyon kell vigyáznunk magunkra, ugyanis a kilökődésgátlók miatt az immunrendszerünk nagyon gyenge és a különböző fertőzések ránk hatványozottan hatnak – mondta el Fodor József.
Az egyesület egyébként minden évben megemlékezik a szerveiket felajánló halottakért, melyről többek között itt is írtunk:
Minden évben megünneplik a szervátültetettek világnapját is:
