Jobb, ha ezzel tisztában van: sokszor hiába várja a hagyatéki tárgyalás kitűzését

Az utóbbi években a hagyatéki eljárás folyamata nagyban megváltozott: már nem feltétlenül a hagyatéki tárgyalás jelenti a végét. Nem kötelező már minden esetben ilyen tárgyalást tartani ugyanis, az örökösök hagyatékátadó végzéssel is átvehetik a szerettük által hátrahagyott vagyont. Hagyatéki tárgyalásra tehát nem kerül sor automatikusan, csak akkor, ha bizonyos, a törvényben meghatározott feltételek fennállnak. Ezekben az esetekben az e-ingatlanugyvedek.hu cikke szerint kötelező a tárgyalás kitűzése a haláleset helyszínén illetékes jegyző által előkészített hagyatéki leltár alapján:

• Ha az örökhagyó végrendeletben, vagy más végintézkedésben döntött hagyatékának sorsáról még életében
• Ha valamelyik örökös öröklési érdeke van veszélyben, például méhmagzat vagy kiskorú, esetleg cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy valamilyen más okból nem tudja az érdekeit képviselni
• Ha az örökösök nem tudnak megállapodásra (egyezségre) jutni az öröklés módját illetően
• Ha a közjegyző saját belátása szerint úgy ítéli meg, hogy a hagyatéki eljárásban vitás helyzetek adódtak, vagy bármilyen okból szükség van tárgyalásra
• Ha bármelyik örökös tárgyalást kér (kivéve néhány esetet)
• Ha az özvegyi jog megváltásával kapcsolatos igény merül fel a hagyatéki eljárás folyamán 

Ezekben az esetekben igen nagy jelentősége van a hiánytalanul és szabályszerűen kitöltött hagyatéki leltár meglétének. Az örökös(ök) minden esetben csak a hagyatéki tárgyalás lezárását követően – de akár azon kívül is – juthat(nak) hozzá a hagyatékhoz. A földhivatal – ingatlan esetén – a hagyatékátadó végzés alapján jegyzi be az örökösök tulajdonjogát.

Mely esetekben kezdődik meg a hagyatéki eljárás?

– Hagyatéki eljárás akkor indul, amikor a jegyző a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, vagy ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, esetleg olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, vagy az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján az örökhagyó haláláról értesül, majd a jegyző a hozzá becsatolt iratok alapján és a felek meghallgatása után elkészíti a hagyatéki leltárt – áll a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) weboldalának ismertetőjében. 

A közjegyző, azaz a hagyatéki eljárást lefolytató közhiteles személy feladata, hogy a hagyatéki eljárást bármilyen szemponttól függetlenül, és teljes mértékben pártatlanul lefolytassa. Ezen kívül tájékoztatási kötelezettsége is van: az ügy érintettjeit teljes körűen tájékoztatnia kell az eljárásban érvényesíthető jogaikról és kötelezettségeikről. A közjegyző a haláleset szerinti illetékes jegyző által összegyűjtött, majd a számára megküldött hagyatéki leltár alapján teszi meg a szükséges intézkedéseket. Ezt követően a közjegyző a hagyatékot – amennyiben jogszabály nem írja elő a hagyatéki tárgyalás megtartásának kötelezettségét – tárgyalás nélkül adja át az örökösöknek. Abban az esetben, ha arról az örökösök külön, úgynevezett osztályos egyezség keretében állapodtak meg, akkor az eljárást lefolytató személy a szerződést a hagyatékátadó végzésbe foglalja.

– Amennyiben a jogszabály alapján tárgyalást kell tartani, a közjegyző a hagyatéki leltár megküldése után megkezdi a tárgyalás előkészítését. A közjegyző csak akkor tűzi ki a tárgyalást, ha az ügy tárgyalásra alkalmassá válik, ha a tényállás tisztázásához szükséges minden adat rendelkezésre áll. Tekintettel arra, hogy a tárgyalás előkészítése során általában a közjegyzőnek több szervet is meg kell keresnie, amely több hónapot is igénybe vehet, ezért erre kifejezett törvényi határidő nincs – ismerteti a MOKK internetes oldala.

A hagyatéki tárgyalás

A MOKK vonatkozó cikke szerint a tárgyaláson a beidézett felek nyilatkozatai és a rendelkezésre álló adatok alapján a közjegyző megállapítja a hagyaték átadásához szükséges tényállást, az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint azt, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben. A tényállás tisztázása keretében meg kell állapítani a törvényes örökösként fellépő személy és az örökhagyó között fennálló hozzátartozói, illetve rokoni kapcsolatot is. A közjegyző a hagyatéki tárgyalás berekesztését követően kihirdeti a hagyatékátadó végzést, mely ellen a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszéken fellebbezésnek van helye.

– Az örökhagyó által örökségként hátrahagyott vagyont az örökösök elfogadhatják, de vissza is utasíthatják – az úgynevezett örökségről való lemondásra csak az örökhagyóvá vált rokon életében van lehetőség, utána csak visszautasítani lehet. Ez az eset leggyakrabban akkor fordul elő, ha a passzívák (tulajdonképpen tartozások) meghaladják az aktívákat (vagyont) a hagyatékban, de a döntést nem kell indokolni. Ugyanakkor ebben a helyzetben azt is fontos tudni, hogy az örökös csak a leltározott hagyatékra tud nyilatkozatot tenni, amely mindkét oldalon változhat. Ha a hagyatékot elfogadja, már nem utasíthatja vissza, ha visszautasította, ezt később – például póthagyatéki eljárásban – nem vonhatja vissza. Ha elfogadja, mínuszba nem megy át a "cum viribus pro viribus" felelősség okán, mely kimondja, hogy legfeljebb a hagyaték erejéig és a hagyaték tárgyaival kell helyt állnia az örökösnek a tartozásokért. Részleges visszautasításnak csak kivételes esetekben van helye, például mezőgazdasági ingatlan esetében. Nyilatkozat hiányában azonban a hagyaték automatikusan elfogadottnak tekintendő – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat dr. Megyesi Melinda, a Megyesi és Pápai ügyvédi iroda egyik ügyvédje.

A visszautasítás nem megállapodás

– A visszautasítást azonban nem szabad összekeverni a például testvér javára történő, úgynevezett osztályos egyezség keretében kötött megállapodással. Aki visszautasít, az kiesik az öröklésből és az öröklési sorban a következő örökös lép a helyébe. Kiskorú esetén gyámhatósági jóváhagyás szükséges abban az esetben, ha az örökséget a kiskorú nevében a törvényes képviselői (szülői felügyeletet gyakorlók) visszautasítják – emelte ki dr. Megyesi Melinda.

Visszautasító nyilatkozatot a törvényes és a végrendeleti örökös egyaránt tehet, az nem köthető feltételhez vagy időhöz.

– Visszautasítás esetén, az öröklési rend végén végső soron az önkormányzat vagy szükségszerűen a magyar állam az örökös – tette hozzá az ügyvédnő.