Alkatrészből készült szobrokat is találtunk az egri régiségvásáron +fotók, videó

Vasárnap reggel borús, hideg időben, szélben pakoltak ki az árusok a Bazilika melletti téren a régiségvásárhoz. Többen is kémlelték az eget, hogy fog-e esni az eső, ennek ellenére rengetegen árulták portékájukat. Ottjártunkkor vásárlók is szép számmal érkeztek annak ellenére, hogy valóban aggályos volt, leszakad-e az ég.

Kézzel hímzett csodák és családi emlékek

Egy idős néninél álltunk meg, aki csodálatos terítőket árult. Elmondta, ő maga hímezte kézzel őket. Volt köztük futó, négyzetes, kisebb, nagyobb, de horgolt angyalkák, hímzett tojások is sorakoztak előtte. Már régóta jár a vásárba, saját készítésű minden, amit árul. Miközben beszélgettünk, egy hölgy jött oda papírral, tollal. Kiderült, aláírásokat gyűjt, hogy ne tegyék máshová a vásár helyszínét. Elárulta, hogy sokan nem jönnének el, ha nem ezen a központi helyen tartanák. 

A terítőket áruló néni elmondta, hogy mostanában igencsak keresik a színes, hímzett darabokat, de azért készít kevésbé színeset, amit csak egyféle színnel készít el.

Egy másik árus olyan tárgyakat árult, amelyet a családjában gyűjtött össze. Volt ott minden: játékok, ruhák, de volt porcelán teáskészlet is. 

– Nyugdíjas vagyok, azért jövök ide, mert ez havonta egyszer van, nem tudok már sokat mászkálni – mesélte. – A család dobja össze ezeket nekem, olyan játékok, amik már nem kellenek, a Barbie-k ott az unokámé voltak, de már nagy, nem játszik vele. Ha máshol lesz a vásár, nem tudok elmenni, ezeket azzal a két nagy táskával cipelem ki Felsőtárkányból – mutat a táskákra.

Kérdésünkre, hogy érdeklődnek-e az áruja iránt, elmondta, hogy változó, de azért mindig vannak vásárlói.

Egyedi áru a régiségvásáron

Egy férfi olyan szobrokat árult, amelyeket maga készített mindenféle alkatrészből. Rugók, háztartásban keletkező fém dolgok. Mikor megálltunk a standja előtt, nehézkesen állt fel, botra támaszkodva. Elmondta, már 19 éve foglalkozik ilyen szobrok készítésével, 3 éve jár a vásárba árusként.

– Nem tudom, miért akarnak eltenni minket innen. Nem szemetelünk, sőt az utcai szemeteseket sem használjuk, hazavisszük a hulladékot. Itt van minden: lehet mosdózni, vannak büfék – hozzátette, sokak számára gond, hogy bejönnek busszal Egerbe és akkor még helyi járaton is fizessenek, ha máshová kell menni. 

– Voltam kint Németországban, ott is csináltam ezeket, de más. Más a minősége, mások az alkatrészek, nem tudtam ugyanezeket megcsinálni belőlük. Ezek itt mind magyarországi fémek, a rugók, a kályhadísz mind-mind magyar – fejtette ki.

Egy nő falra akasztható díszeket nézeget. Kérdésünkre elmondta, hogy sokszor kijön, ha nem is minden alkalommal.

– A kedvenc palacsintasütőmet itt vettem egy idős nénitől. Amíg meg nem vettem, mindig gondom volt a palacsintasütőmmel, valahogy nem éreztem, mikor jó benne, nem sült egyenletesen. Amióta az megvan, nagyon ritka, ha egy-egy palacsintát elrontok, az is az én ügyetlenségem miatt szokott lenni – nevetett.