Kettéfűrészelt nők száradnak az ukrán nemzeti hős lelkén – Semjén Zsolt Egerben beszélt az ukrán uniós csatlakozás következményeiről

– Olyan dolgok történnek a világban, melyeket nem gondoltunk volna – mondta az Egri Polgárok Házában dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő csütörtökön.  Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, a KDNP alapító tagja a Voks 2025 országjárás részeként érkezett Egerbe. Felidézte, hogy az orosz-ukrán háború máig közel 1 millió életet követelt. 

– Magyarország uniós csatlakozása 12 évig tartott, hosszú évekbe került, mire hazánk megfelelt a csatlakozás feltételeinek, Ukrajna uniós csatlakozásáról mégis már ebben az évben meg akarnak nyitni minden tárgyalási fejezetet. Felrúgnák az eddigi szabályokat – tette hozzá Pajtók. Arra kérte Semjén Zsoltot, hogy vázolja fel azokat a sarkalatos érveket, melyek segítenek a magyaroknak abban, hogy jól szavazzanak, majd átadta a szót a miniszterelnök-helyettesnek, aki azzal kezdte, hogy ha valaki nem vádolható ukrán-ellenességgel, akkor ő nem. Felidézte, az Antall-kormányban óriási viták után elismerték a szuverén Ukrajnát, megkötötték az alapszerződést.

– Helyesen tettük, más kérdés, hogy komolyabb feltételeket kellett volna szabni a magyar kisebbség érdekeiben – fűzte hozzá. Geopolitikai érvvel folytatta, mint mondta, történelmi tapasztalatok alapján magyar nemzeti érdek, hogy a mindenkori orosz impérium és a nyugat között legyen egy ütközőállam - ha ez nincs, az nagy problémák forrása lehet.

„Boldogok a békességre igyekvők” – idézett Máté Evangéliumából hozzátéve, a béke tehát a keresztény alapállás is.

– Azok vádolnak minket antidemokratizmussal, akik nem kérdezik meg a népeiket sorsfordító  kérdésekben – mondta, utalva Angela Merkelre, s hazája migrációs helyzetére, majd rátért arra, hogy Magyarországon népszavazással, nemzeti konzultációval is kikérik az állampolgárok véleményét.

Rátért, hogy az Unió szabályrendszere pontosan, precízen lefekteti, hogy milyen érdemek alapján lehet egy állam a tagja, mint mondta, Ukrajna ennek teljesítésétől igen messze van, de Brüsszelben mégis teljes jogú taggá válását óhajtják 2030-ig.

Érdem, vagy politikai döntés? 

– Világos hogy nem számít a teljesítmény, nyers politikai döntésről van szó. Ha már itt tartunk, ez nem korrekt Szerbiával és a Nyugat-Balkán többi országával szemben sem, akik nagyságrendekkel jobban teljesítenek, mégis messze állnak a tagságtól – fogalmazott. Hozzátette, el kell ismerni, Törökország is felkészültebb mint Ukrajna. Felidézte, hogy hazánk uniós csatlakozásakor nem csak megfelelt a feltételeknek, de nagy árat is fizetett, gondoljunk csak arra, mondta, hogy a magyar feldolgozóipar külföldi kézbe került, s ez máig nagy probléma.
Rátért a magyar kisebbség helyzetére is, arra, hogy jogfosztottak ők Kárpátalján. A gyermekek nem kaphatnak anyanyelvi oktatást, s  szerinte míg ez nem változik, addig Ukrajna ne is gondoljon semmilyen csatlakozásra. Arról is beszélt, hogy támadások is érik a magyar kisebbséget, ilyen volt az is, amikor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség központi irodáját  felgyújtották, majd arról beszélt, hogy Orbán Viktorral több megoldási javaslatot is ajánlottak az ukránoknak.

Semjén Zsolt ezer éves államunkról és rémtettekről

Felidézte hazánk történelmét, majd azt, hogy a mai Ukrajna jogelődje hogyan alakult, hogyan szerzett területeket. Mint mondta, gyakorlatilag 3 ember hozta létre az országot, Lenin, Sztálin és Hruscsov. Arra is kitért, hogy sokszor nekik szegezik a kérdést, miért nem éreznek a magyarok sorsközösséget az ukránokkal, hiszen éppúgy szenvedtek az orosz megszállástól. Mint mondta, a nyugati világ csak azt felejti el, hogy '45 és '56 a Szovjetunió megszállása volt, aminek Ukrajna éppúgy a része volt, mint Oroszország.

Arról is beszélt, hogy a nacionalista Stepan Bandera nemzeti hős az ukránok jó része szemében. Ő volt az, akinek banderitáknak nevezett követői felelősek voltak a lengyel és zsidó civilek lemészárlásáért a második világháború alatt. Semjén szavai szerint több száz ezer embert öltek meg, sokukat baltával fejezték le, több ezer nőt kettéfűrészeltek. Hozzátette, Bandera szobraival tele van Ukrajna. Végül kitért arra is, hogy az orosz nyelvűeket és az orosz kisebbséget is érte jogfosztás, s talán nem túl meglepő, hogy az egyik legnagyobb hatalom nem tűrte el saját kisebbségeknek jogfosztását. Mint mondta, volt olyan, hogy nőkre és gyerekekre gyújtották rá a templomot.

Semjén végül rátért arra, hogy az évek óta húzódó háborús konfliktus legrosszabb forgatókönyve egy atomháború, ami az egész emberiség vesztesége. Ahhoz képest, hogy mi volt az unió kezdetben hangoztatott álláspontja a fegyverszállítmányokról, amikor még legfeljebb sisakokról volt szó, iszonyatos mennyiségű fegyver tűnt el a feketepiacon, s riasztó, hogy modern, hightech fegyverek kerülnek bűnözőkhöz. Arról is beszélt, hogy az USA példáján keresztül tudjuk, mekkora problémát okoz majd utólag a háborús pszichózis a túlélőknek és azoknak, akik visszatérnek a frontról.

Oroszország nyer a szankciókon?

– Esélytelen a versenyképesség Kínával szemben, míg ilyen energiaárak vannak – mondta Semjén Zsolt a szankciók kapcsán. Rámutatott, finomítóink nem tudják csak az uráli édes olajat feldolgozni, hogy máshonnan kapjunk olajat, ahhoz át kellene alakítani ezeket, de még egy új finomító építése is kevesebbe kerülne. Kiemelte, a közvetítő országokon keresztül most is az oroszt gázt veszik az országok, csak éppen drágábban, mint eddig. 

Kitért arra is, hogy Ukrajna uniós csatlakozásába a magyar, szlovák és francia mezőgazdaság belerokkanna, hiszen azt meg kell hagyni, talán a világ legjobb termőföldjei találhatóak Ukrajnában. Hozzátette, mindez azért is veszélyes, mert hazánkban régóta betiltott vegyszerekkel kezelt mezőgazdasági termékeket termelnek. Arról is beszélt, hogy az agrártámogatást is elszippantaná az ország, ám az nem az ukrán parasztokhoz, gazdákhoz kerülne, ők rabszolgák lennének a saját földjeiken, hiszen az amerikai multik már régen leprivatizálták a területeket.