Veszélyes állatot találtak a Bükki Nemzeti Park határán + fotó

Majd 20 kilós aligátorteknőst találtak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság határvidékén. A faj nem őshonos, invazív, ráadásul veszélyes, így a BNPI szakemberei azonnal cselekedtek.

– A Nyíregyházi Állatpark, mint ahogy a többi hazai állatkert, rendkívül fontosnak tartja a vadállatok mentését, ezért rendszeresen együttműködik a természetvédelmi hatóságokkal – írta az intézmény közösségi oldalán. 

Kedden egy hazánkban nem őshonos, invazív és veszélyes faj, egy taktai folyótöltésen kóborló aligátorteknős, közel 20 kilós egyedét vitte be a Nyíregyházi Állatparkba a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Soós Gábor.

– A hüllő a karanténidőszak után a többi hozzánk került 7 aligátorteknős mellé kerül majd a mentőközpontba – írják.

Pár éve Parádon találtak aligátorteknőst, erről ebben a cikkünkben írtunk:

Miért bukkan fel nálunk az aligátorteknős, ha nem őshonos?

– A 80-as években az aligátorteknős népszerű hobbiállat volt a terraristák körében. Sokan azonban nem gondoltak bele, hogy a kis kedvenc egyszer majd nagyra nő, és szűk lesz neki egy átlagos méretű terrárium – mondja dr. Babocsay Gergely a Mátra Múzeum muzeológusa, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű-és Hüllővédelmi Szakosztályának elnöke a Turista Magazinnak.

A cikk alapján az aligátorteknős elég nagyra megnőhet, a legnagyobb példányok 45-50 centi hosszúak és akár 28-30 kilósak is lehetnek. Sokan nem akarták tovább tartani a túl nagyra nőtt teknőst, inkább szabadon engedték azt, a következményekre azonban már nem gondoltak. Az aligátorteknősök ugyanis elég jól elvannak a hazai vizekben, és nem szívbajosak, ha zsákmányszerzésről van szó. Egy bizonyos mérettartományig mindent megesznek, ami mozog a vízben, a halaktól kezdve a békákon és a mocsári teknősökön át a kis vízimadarakig és az úszó kisemlősökig.

Mint írják, az aligátorteknőssel kapcsolatban a legnagyobb félelem az, hogy ezek a szabad vizekben élő egyedek megharaphatják a vízben fürdőzőket. Kifejtik azonban, ohgy nem krokodilról van szó, az ember jóval nagyobb náluk, ezért inkább elkerülik az embereket.

Hozzáteszik azonban, hogy arra, hogy megharap valakit, sokkal nagyobb esély van akkor, ha valaki mondjuk, megpróbálja megfogni az állatot. Ha az ember belenyomja a kezét a szájába, akkor valóban el tudja harapni egy-két ujját vagy el tudja törni a kézfejét.

Kifejtik, hogy mivel a faj rejtett életmódot folytat, nem tudni, hogy a hazai vizekben mennyien vannak, őshazájában, Észak-Amerikában is leginkább akkor kerül szem elé, amikor a nőstények elindulnak tojást rakni.