Napóleon csatát vesztett miatta, a mi nyaralásunkat is megkeserítheti ez a betegség

Kitört a nyár, lassan bezárják kapuikat az iskolák, tombol a hőség és sokan alig várják, hogy egy kis pihenésre egy hűvös tengerpartra jussanak. Vannak, akik jó előre lefoglalták a szállást, megvették a repülőjegyet. Az órákon át tartó utazás azonban akár repülőn, akár buszon, autóban nem veszélytelen. Vannak ugyan, akik meg sem érzik, de sokak számára komoly bajt okozhat, amikor megdagad a lábuk, lilás-vörös lesz a bőrük és feszítő fájdalmat is érezhetnek. Mindezek a mélyvénás trombózis jelei. Mindezt elkerülhetjük, ha betartjuk dr. Kristofori György siroki háziorvos tanácsait.

– Kezdjük azzal, mi is a trombózis. Sokan szenvednek attól, hogy fájnak a lábukban a visszerek, azaz a vénák, kidagadnak, kirajzolódnak, tapintásra melegek, esetleg göböket is ki lehet tapintani. Ezt nevezzük felületes visszérgyulladásnak. Ez a látványra csúnyább, de kevésbé veszélyes. A mélyvénákat nem látni, azok a testen belül húzódnak. Amikor tartós mozdulatlanság esetén lelassul bennük a keringés, göbök alakulnak ki, amelyek elzárják az ereket, akkor beszélünk mélyvénás trombózisról – magyarázta dr. Kristofori György.

A siroki háziorvos nemrég arról beszélt a Heol.hu-nak, hogy mennyire veszélyes a magas vérnyomás, itt írtunk erről:

Elmondta, hogy ha repülőn, buszon sokáig vagyunk kénytelenek mozdulatlanul ülni, akkor bedagadhat a lábunk, ami a nyiroködéma jele. Ezt meg lehet szüntetni azzal, hogy mozgatjuk a lábunkat, a vádli izmai ugyanis beindítják a keringést.

– Mélyvénás trombózis esetén az egyik lábszár megvastagodik, feszül, ha ilyenkor megmérjük szabócentivel, akkor pár centi is lehet a különbség a "jó" láb és a beteg láb vastagsága között. Ilyenkor a visszérgyulladás, thrombophlebitis superficialis tünetei is megfigyelhetők, mivel a mélyvénákban megszűnik a keringés, a szerepét pedig a külső vénák veszik át, amelyek fokozott megterhelésnek vannak kitéve – magyarázta a háziorvos.

Korábbi cikkünkben olvashatnak arról is, mit érdemes mindenképpen magunkkal vinni, ha külföldre utazunk:

Elmagyarázta, hogy az ütőerekben, azaz az artériákban keringő vért a szívizom löki az erekbe, a vénákban visszafelé haladó vért azonban a billentyűk segítik, ha épek. Ha azonban nem azok, károsodásuk esetén megáll a vér, ezáltal összesűrűsödik és kisebb-nagyobb csomókba áll, amelyek eltorlaszolják, elzárják az eret.

– A láb felpolcolása segíthet, de ezt ugye repülőn, buszon nem tudjuk megtenni. Autóban ülve érdemes nagyjából két óránként megállni, átmozgatni magunkat, hogy helyreálljon a keringés – javasolta dr. Kristofori György.

Kiket érint a mélyvénás trombózis veszélye?

Kiemelte, hogy akik súlytöbblettel küzdenek, fokozottabban vannak kitéve a mélyvénás trombózis veszélyének, mint a vékony testalkatúak. Ugyanakkor van ennek genetikai háttere is, amikor valaki APC-rezisztenciára hajlamos. 

– Ezt szokták vizsgálni akkor is, amikor egy fiatal hölgy elkezdi a szexuális életét és fogamzásgátló tablettát szeretne szedni. Ha az APC-rezisztencia negatív, akkor felírja neki az orvos, de ha pozitív, akkor soha nem szedhet ilyen gyógyszert, és nem is cigarettázhat, mert ez jelentősen megnöveli a trombózishajlamot – említette meg a háziorvos.

– Akinél fennáll a trombózis veszélye bármilyen okokból, annak erősen javaslom, hogy ha hosszú útra megy, ahol mozdulatlanul kell ülnie, állnia sokáig, az vegyen kompressziós harisnyát, vagy rugalmas pólyát és ezt húzza fel még reggel ébredés után, amikor a lába még rendben van, és úgy induljon csak útnak. Ez a harisnya, illetve pólya nyomást gyakorol a vénák falára, ami jobb keringést biztosít. Időseknek, túlsúlyosaknak, illetve azoknak, akiknek hajlamuk van a trombózisra, ezt kötelezővé tenném – figyelmeztet dr. Kristofori György.

Hozzátette, hogy aki nem visszeres, de egyszercsak kirajzolódnak a vénák, az annak a jele, hogy a mélyvénákban nincs keringés, azonnal orvoshoz kell fordulni.

A véralvadásgátlók szerepe

A doktor megemlítette a véralvadásgátlókat is. Ezek szedését egyébként is be kell tartani, de amikor ilyen útra indulunk, fokozottan oda kell figyelni, hogy pontosan beszedjük. 

– magyarázta a háziorvos.

Dr. Kristofori György elmondta azt is, hogy a nők fokozottan vannak kitéve a trombózis veszélyének, ahogy náluk jön elő gyakrabban a visszértágulat is. Rávilágított arra is, hogy hűvösebb időben nem dagad a láb, de melegben igen, még pár óra gyaloglás után is. A lábdagadást előhozzák ugyanakkor bizonyos vérnyomáscsökkentők is.

Gyanú esetén azonnali orvosi ellátás kell

Dr. Kristofori György figyelmeztet, hogy amikor felmerül a mélyvénás keringés csökkenésének gyanúja, azonnal az SBO-ra kell menni. Itt csinálnak D-dimer vizsgálatot, ennek az értéke, ha 500 fölöttit mutat, az már kóros, azt mutatja, hogy valóban elzáródás van a vénákban. A Color doppler vizsgálat pedig egy színes ultrahang vizsgálat, ami megmutatja, hogy hol van pontosan az elzáródás.

A siroki orvos megemlítette azt a páciensét, aki még a nagyhéten kereste fel lábdagadással. El akarta küldeni az egri kórházba, de számos teendőire hivatkozva a beteg nem ment el, majd egyik este felkereste az orvost, hogy baj van. A doktor azonnal a SBO-ra küldte, ahol kiderült, hogy a D-dimer vizsgálaton már 3500 volt az érték, a Color doppler pedig kimutatta, hogy combhajlattól bokáig elzáródott a keringés. A páciens azonnal véralvadásgátlót kapott.

– figyelmeztet a háziorvos.

Elmondta, hogy trombózis esetén nem lehet tudni, hogy milyen, mekkora vérrög szakad le az elzáródott helyről és jut bele a véráramba, és hol fogja elzárni az ereket. A véralvadásgátló hetek, hónapok alatt oldja fel a rögöket, a rekanalizáció, azaz az erek átjárhatósága hosszú idő után áll helyre. Akinek valamikor volt tüdőembóliája, annak élete végéig szednie kell a véralvadásgátlót.

De hogy jön ide Napóleon?

Dr. Kristofori György arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan készítmények, amelyeket visszeres panaszokra reklámoznak is, ezek javítják a vénás és nyirokkeringést. 

– Nyáron az álló- és ülőmunkát végzőknek javaslom a szedését. Aranyeres panaszokra is jó, hiszen az aranyér is visszér, csak más helyen – fogalmazott.

Megemlítette, hogy amikor 1970-ben forgatták a Waterloo című filmet Szergej Bondarcsuk rendezésében, több jelenetet Munkács és Ungvár között vettek fel, ahol Kristofori doktor is élt akkor.

– Olyan nagy nevek jártak az utcákon, mint Rod Steiger, Christopher Plummer. Akkor tudtam meg, hogy Napóleon azért veszthette el a waterloo-i csatát, mert aranyere volt. Ő egy karizmatikus vezető volt, az emberek rajongtak érte, a jelenléte komoly érzelmi motivációt jelentett a katonái számára. Azonban annyira szenvedett az aranyér tüneteitől, hogy aznap nem tudott lóra ülni, hogy a csatamezőn megmutassa magát a katonáknak, akiknek a morálja emiatt meglehetősen megzuhant. Ha pedig nincs meg a harci kedv, nem lehet győzelmet aratni – mesélte dr. Kristofori György.