Akár öntözővízzel is kerülhet a zöldségbe jócskán olyasmi, ami nem oda való.

Az európai zöldségekben és gyümölcsökben található növényvédőszer-szennyezettségről májusban tette közzé az éves jelentését az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA), olvasható a tudatosvasarlo.hu május 30-i cikkében. Az írás szerint az Európában forgalmazott élelmiszerek 42 százalékában mutattak ki szermaradványokat. 

– A minták 38,3 százalékában a jogszabályi határértékeken belüli mennyiségben találtak vegyszermaradékot, 3,7 százalékuk haladta meg a határértéket (MRL), vagy volt eleve EU-ban tiltott anyag a tolerálható határon túl. Az EFSA kiemeli, a jelenlegi határértékek meglehetősen régi tanulmányokon és azon a téves feltevésen alapulnak, hogy az emberek egyszerre csak egyféle növényvédőszernek vannak kitéve, azaz nem számolnak a szerek összeadódó, esetleg egymást felerősítő hatásával. Az idei jelentés szerint azonban minden negyedik mintában találtak egyszerre többféle hatóanyagot. Külön aggasztó, hogy egyre nő a növényvédőszer-keverékeket tartalmazó termékek aránya: az európai minták körülbelül negyedében egyszerre többféle növényvédőszer is jelen van – emeli ki a tudatosvasarlo.hu.

A növényvédőszer-szennyezettségtől való félelem nem ok nélküli

A növényvédőszerek használatáról Székely Zoltán és Székely Gábor, a gyöngyösi Székely Családi Gazdaság társtulajdonosai beszéltek portálunknak a Gyöngyös és Nagyréde között fekvő gyümölcsösükben tett látogatásunkkor. Székely Zoltán azzal kezdte, hogy többféle technológia létezik. 

– A legszigorúbb az ökológiai gazdálkodás, amikor mesterséges növényvédőszerekkel nem védik a növényt. Fogalmazzunk úgy, hogy ez a biotermék. A biotermék termesztésének vállalását hosszú procedúra előzi meg. Úgynevezett ráfutó évek vannak, amikor már ki kell vonni a szert, és akkor 3 év múlva kapja meg a termék a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft-től ezt a minősítést – részletezte Székely Zoltán.

– Van olyan technológia, ami mindenképpen inkább fogyasztóbarát, mint a hagyományos: ez az Agrár Környezetgazdálkodási Program (AKG). Aki ebben részt vesz, annak a növényvédőszer-használatát szigorú szabályokkal korlátozzák. Itt az emberi egészségre legkevésbé ártalmas szerek szerepelnek. Aki ebbe a rendszerbe beszáll, annak gazdálkodási naplót kell vezetni, amit számlákkal kell alátámasztani. Ez egy olyan tevékenység, ahol igyekszünk a környezetünket meg az egészségünket is védeni. Ehhez csatlakozik egyébként egy pár olyan kitétel, ami a zöldek nyomására került bevezetésre: hektáronként három madárodút kell kihelyezni. Emellett rovarhotelt is kell készíteni, és meghatározott számban kihelyezni, GPS-koordinátákkal ellátva. Ezt is szigorúan ellenőrzik – sorolta a gazda.

Vannak szerek, amiket csak növényorvosi vényre lehet beszerezni

A harmadik fajta technológia a szabadon felhasznált szerekkel védett kultúra. Itt is van azonban korlátozás: a nagyüzemekben használt szerek itt már alig fordulnak elő, tette hozzá Székely Gábor, aki a növényvédelmi munkákat végzi a gazdaságban. 

– A növényvédőszereket ugyanis két részre kell bontani abból a szempontból, hogy szabad felhasználású, vagy vényköteles kategóriába tartoznak. Ami növényorvosi vényköteles, azt mindig a növényvédelmi szakhatóság írja ki receptre, csak az alapján szerezhető be. Ennek a kijuttatását is ellenőrzik, a permetezést elektronikus naplóban 24 órán belül rögzíteni kell. A kistermelők által használt szerek azonban mind zöld szerek, ezek boltokban elérhetőek. A termelők szinte mindegyikének el kell végezni tanfolyamot a növényvédőszerek használatáról, hatásmechanizmusáról, és pár évente vizsgát is kell tenni belőle. A II. kategóriájú szereket már csak ilyen végzettséggel rendelkező termelő vásárolhatja meg. Szigorúak a játékszabályok. Nyilván, tévedések előfordulhatnak, de kizárt, hogy az rendszerszerű lenne. Egyébként a Nébih is folyamatosan ellenőriz bennünket – magyarázta Székely Gábor. 

A nem megfelelő öntözővíz komoly bajt okozhat

Mint megtudtuk, a méhkímélő technológia során a beporzókra legkevésbé veszélyes szerekkel permeteznek, hiszen érdekük, hogy jöjjön hozzájuk a méhész. Minden évben van Székelyéknél is 200-250 család méh, olyankor éjjel permeteznek, vagy nagyon korán reggel, amikor még a méhek a kaptárban vannak. 

– Tudni kell ugyanakkor, hogy akár öntözővízzel is kerülhet a termésbe jócskán olyasmi, ami nem oda való. Ha nem is növényvédőszer maradék, de például baktérium. Ha olyan kútból öntöz valaki, ami mellett mondjuk egy marhatelep van, és olyan a vízmozgás, akkor kólibaktérium (Escherichia coli) könnyen belekerülhet a gyümölcsbe. Vagy ha kólibaktériummal fertőzött vízből készül a permetlé. Ebből a szempontból azok a gyümölcsök a leginkább rizikósak, amiket nyilván az ember nem tud annyira megmosni: például eper, szeder, málna – emelte ki Székely Zoltán.

A testvére kiemelte, hogy a használható szerek úgy vannak "lebutítva", hogy lebomlanak az élelmezés-egészségügyi, munkaegészségügyi várakozási idejük alatt. Ezeket a határidőket is szigorúan ellenőrzik. 

– Emellett már csak azért sem mehetünk ki a piacra olyan gyümölccsel vagy zöldséggel, amit előző nap lepermeteztünk, mert ha megbukunk, akkor termelőként soha az életben nem jelenünk meg többé a piacon – mutatott rá Székely Gábor.

Amelyik termelő elveszti a vevők bizalmát, attól soha többé nem vásárolnak

Székely Zoltán szerint a fogyasztók egészségére sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a vákuumfóliázott, vagy műanyagba becsomagolt húsok, a félkész termékek.

– Már a flakonos ásványvízről is – meg nem kérdőjelezhető szinten – bebizonyították, hogy a csomagolás műanyaga beleoldódik az italba. Én azt gondolom, gyümölcs vagy zöldség esetén nem a termelői piacoktól kell félni. A piacon köztem és a vevő között bizalmi kapcsolat kell legyen, hogy egészséges árut adok a fogyasztónak. Ez egy termelőnek elemi érdeke. Ha a piacon vett termékben, vagy a nálunk is szokásos Szedd magad! akcióban szüretelt gyümölcsben növényvédőszer maradványa van, és attól valakinek másnap fáj a feje, meg hasmenése van, akkor az soha többé nem vásárol tőlem, nem jön hozzám gyümölcsöt szedni. Mindenki biztos lehet abban, hogy a termelők több mint 99 százaléka erre nagyon odafigyel – hangsúlyozta Székely Zoltán.