Ukrajna felvétele az EU-ba elhibázott, veszélyes, felelőtlen lépés lenne, mondta Horváth László

Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása volt a témája a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csütörtöki sajtótájékoztatójának Gyöngyösön. A NAK közleményben emelte ki, hogy az erőltetett ukrán csatlakozás veszélybe sodorná az agráriumot. Egyúttal az Európai Bizottság a gazdáknak járó támogatások jelentős elvonását tervezi, az átcsoportosított pénzeket pedig javarészt Ukrajnának adná, tették hozzá. A NAK határozottan tiltakozik ez ellen, állt a közleményben. 

A sajtótájékoztatón Ignácz Szabolcs, a NAK Heves vármegyei elnöke elmondta, hogy Ukrajna a világ egyik legnagyobb agrár exportőre. Hatalmas termőföld vagyonnal rendelkezik, ezen mintegy 400 millió ember számára tud élelmiszert termelni.

– Minden harmadik napraforgó étolajos flakon ukrán eredetű napraforgóból készült olajat tartalmaz Európában. Kukoricából évi 30 millió tonnát termel Ukrajna, ez Magyarországon 5 millió tonna. Az ukrán búza 2022-ben már hatalmas gondokat okozott az európai piacokon, de hazánk piacain is. Az ukrán bérek jelentősen alacsonyabbak az uniós, de a magyar béreknél is, ott az órabér az agráriumban 2 euró. Rengeteg kézi munkaerőt foglalkoztatnak, olyan tevékenység is folytatható tehát náluk, ami Magyarországon munkaerő hiányában megoldhatatlan. A 2014-es Majdan téri események óta beszivárgott a nyugat-európai tőke, a korszerű technológia és nagy cégek, amelyek ontják magukból a növényi és állati termékeket. Bevitték a nálunk is tiltott génmódosított termékeket, ezek pedig hatalmas termést biztosítanak, de az egészségre károsak. Ukrajna 41 millió hektár szántóterületéből, 31 millió hektár kiváló minőségű csernozjom talaj. Ez minden olyan növény termesztésére alkalmas, amit csak szeretne a gazda, magas termésátlagokkal. 2014 után felszabadult az ukrajnai termőföldek piaca. Ma már egy gazdaság 10 ezer hektáron gazdálkodhat, de ezek egy kézben is koncentrálódhatnak. A 41 millió hektárból jelenleg közel 17 millió hektár külföldi tulajdonban van. Ukrajnában hiányzik a termékek és a feldolgozásuk nyomon követhetősége. Nem tiltják a génkezelt növényeket, a növényvédő szerek forgalmazása sem annyira szabályozott, mint például nálunk – részletezte Ignácz Szabolcs.

Ukrajna gyorsított csatlakozása az EU-hoz veszélybe sodorná a magyar agráriumot

– Ismert, hogy a mezőgazdasági termelő a termőföld után támogatást tud igénybe venni. Ez a Közös Agrárpolitika (KAP) rendszeréből érkezik a gazdáknak. Ha Ukrajna belép a 41 millió hektár szántójával az EU-ba, a KAP büdzséjéből hatalmas szeletet hasít ki. Ezt a kihasított pénzt a magyar, a német és a többi uniós gazdától veszi el. Ha a magyar gazda támogatása csökken, eljut oda, hogy nem tudja a megfelelő mennyiségű és minőségű technológiát és technikát megvásárolni, s nem tud olyan minőségben termelni, ami a nyugati piacokon megfelelő lenne. Ukrajna 41 millió hektárja egy feneketlen kút, nem biztos, hogy a támogatások oda kerülnek majd, ahová kellene. Kérem a gazdákat, nyilvánítsák ki a véleményüket a Voks 2025 szavazáson, és mondjanak nemet Ukrajna gyorsított felvételére az EU-ba – emelte ki Ignácz Szabolcs.

Az unokáinknak kellene visszafizethetni a csatlakozást finanszírozó EU-hitelfelvételt 

Horváth László, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője hozzátette, az Ignácz Szabolcs által felsoroltaknál sokkal több rizikó merül föl Ukrajna esetleges csatlakozásával.. 

– Ha a sok aggályt összeszedjük, azt mondhatjuk, hogy Ukrajna gyorsított felvétele egy elhibázott, veszélyes és felelőtlen dolog lenne. Nagyon sok ellenérvet hallhatnak róla hetek óta. Mi el tudjuk mondani, miért nem szeretnénk. Viszont én azt még nem hallottam az Ukrajna felvételét támogató politikai erőktől, hogy miért igen? Mondják már el egyszer, hogy Magyarországnak, a magyar embereknek ez miért lenne jó? Az EU a saját szabályait megszegve egy olyan országot akar gyorsítva felvenni, amely háborúban álló, földig lerombolt ország, amely a saját lábán ma már képtelen lenne megállni, csakis a külföldi pénzsegítségek tartják napi szinten működésben. Az ukrán lakosság átoltottsága és az egész népegészségügyi rendszer jóval gyengébb lábakon áll, mint nálunk, azaz járványügyi veszélyei is vannak a csatlakozásnak. Az EU Ukrajna felvételét és a háborús politika folytatását csak hitelből tudja megoldani. Már vett fel egyszer hitelt a Covid-járvány után a helyreállításra, de akkor is a saját szabályait megsértve. Pár év múlva azt a hitelt az egész EU-nak el kell kezdeni törleszteni. Most ehhez jön még egy hitel? Amit majd a gyerekeinknek, meg az unokáinknak kell visszafizetniük? Ráadásul egy ilyen veszélyes cél érdekében? Nem hiszem, hogy ezt akarnánk  – mutatott rá Horváth László.

Az Ukrajna csatlakozását támogató honi politikai erők nem hivatkozhatnak a magyar emberek érdekeire

A honatya a hazai, utóbbi időben erősen javult közbiztonságról is beszélt. 

– A közbiztonság a mindennapi élet biztonságát jelenti. Az ukrán szervezett bűnözés a fegyver-, ember- és kábítószerkereskedelem "élcsapata". A háború alatt rengeteg fegyver került ellenőrizetlenül a bűnözői csoportok kezébe. A háború alatt virágzik a kábítószer-kereskedelem, a hadseregnek a frontra szállított szerekből az ukrán kábítószermaffia fényes üzleti éveket tudhat maga mögött, megerősödött. Akarjuk-e, hogy megjelenjenek a mindennapjainkban? Nem hiszem, hogy erre lenne, aki igennel válaszolna. Arra kérek mindenkit, nyilvánítsa ki a véleményét a Voks 2025 szavazáson, és június 20-ig voksoljon nem szavazattal a szavazólapon vagy online módon. És azt a kérdést is tegye föl, hogy az a politikai erő, amely támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását, az vajon miért teszi? A Tisza Párt támogatja Ukrajna felvételét, de Magyarország, a magyar emberek érdekeire nem hivatkozhat. Akkor más emberek, más országok érdekében teszi. A választópolgároknak erről tudniuk kell – fogalmazott Horváth László.