A legyilkolt gyöngyösi zsidókra emlékeztek

A gyöngyösi zsidó temető volt a helyszíne vasárnap annak a megemlékezésnek, amelyet a Gyöngyösi Zsidó Hitközség Status Quo Ante Izraelita Anyahitközség és a Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület szervezett. A résztvevők – zsidók, keresztények és muszlimok – közösen emlékeztek a gyöngyösi gettó 1944 júniusi kiürítésének napjára.

Weisz Péter, a Gyöngyösi Zsidó Hitközség elnöke arról beszélt, hogy a szeretet mögött ott van az Örökkévaló, de a gyűlölet, a kirekesztés, a harcok a megkülönböztetés mellett nem áll ott.

– Nem értjük azt, ami történt a holokauszt során, de imádkozunk, hogy többé ne forduljon elő. A tavalyi megemlékezés óta eltelt egy év, és újra félnünk kell. Európában tombol az antiszemitizmus, az Izrael-ellenesség és a zsidógyűlölet. A migráció meghozta az európai zsidó-keresztény értékrend iránti gyűlöletet. És Európa nem állítja meg a kontinensre beözönlő 30-40 éves, életerős, család nélküli, felfegyverzett fiatal migránsok áradatát. El kell gondolkodni a holokauszton, de el kell azon is, hogy akarunk-e újabb holokausztot? A legnagyobb európai zsidó közösség jelenleg Franciaorszában él, a túlnyomó többségük már lakást vásárolt magának Izraelben, mert félnek. Még nem költöztek el Franciaországból, de félnek, és menekülő útvonalat biztosítanak maguknak. Az utolsó percben vagyunk – hangsúlyozta Weisz Péter.

A zsidó temető keresztény, muszlim és zsidó emlékezőkkel telt meg Gyöngyösön

Dr. Pajtók Gábor országgyűlési képviselő arról szólt, hogy a gyöngyösi zsidók, ahogy az egri zsidóság is, a városuk életének szerves részei voltak, a polgárosodást nagyban elősegítették. 

– Ezért is érthetetlen, hogy több százezren vesztek oda azok a zsidó honfitársaink, akik együtt éltek velünk, és a magyarság felemelkedését és gyarapodását szolgálták. A migráció hatásának említése mellett idézzük fel, mi is történt Magyarországon a holokauszt előtt: belépés egy háborúba, a kirobbanó eszement eszme elhatalmasodik lassan egy tömegpszichózis révén, és a politikai uralmat megszerzi, ezzel, mi magyarok elveszítjük a szuverenitásunkat, és megtörténik mindaz, aminek nem lenne szabad megtörténnie – mutatott rá dr. Pajtók Gábor.

Ignácz Balázs, Heves vármegye főispánja kiemelte, hogy a múltban történteket nem tudjuk megváltoztatni.

– A jelenben azonban meg tudunk tenni fontos dolgokat. Ha hazamegyünk, a családunknak, gyermekeinknek, unokáinknak meséljük el, mi történt 81 évvel ezelőtt itt, Gyöngyösön, az országban, a világban.  Ezzel a jövőt tudjuk formálni, ebben van a mi felelősségünk – emelte ki Ignácz Balázs.

Dr. Szendrei Róbert, a Parlamenti Imacsoport katolikus tagja felidézte, hogy a holokauszttal egy állam támadt rá a saját népére.

– Az állami közigazgatás közreműködött abban, hogy 1944 májusától csúcsra járatva ment az ipari méretű ember-megsemmisítés. A mártírok kínhalála azonban lehet hiábavaló. Egész Európában egyedül Magyarországon van antiszemitizmus elleni miniszterelnöki megbízott. Emlékezzünk, és ne hagyjuk, hogy újra megismétlődhessenek a 81 éve történtek – fogalmazott dr. Szendrei Róbert.

"Nemcsak a halottakért, de az élőkért is emlékezzünk és emlékeztessünk!"

A muszlim hitű dr. Assani Omar, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház főigazgatója felfoghatatlannak nevezte a holokauszt történéseit. A sebek tovább élnek a lelkek mélyén, generációkon át, tette hozzá. 

– Mit kezdjünk ezzel az örökséggel? Hordozzuk-e tovább a fájdalmat, vagy átalakítjuk lelki erőforrássá. Sok családban ez a fájdalom lett az együttérzés és a felelősségvállalás gyökere. A szenvedésből nőtt ki az erő. Isten mécsese az ember lelke, írja a Biblia – a test a kanóc, a lélek a láng, a jó cselekedet pedig a viasz. Ezért gyújtunk gyertyát emlékezésekkor. Nemcsak a halottakért, de az élőkért is, hogy emlékezzünk, és emlékeztessünk – jelentette ki dr. Assani Omar.

Petrovits Péter, gyöngyösi főrabbi arról szólt, hogy nyolc évtizeddel ezelőtt a zsidóság a teljes megsemmisülés szélére került.

– Egész zsidó közösségek semmisültek meg. Ezzel az európai zsidóság, a zsidó nép kiemelkedő kulturális, szellemi és intellektuális része lett a pusztítás áldozata. A világ, a magát erkölcsösnek nevező Nyugat mindezt tétlenül nézte, pedig pontosan tudta, mi történik. A hallgatást, a közömbösséget, a késlekedést és a bürokratikus akadályok politikáját választották. Még a szabad világ országai is elzárkóztak a menekülők elől. Ez a kíméletlen valóság, ami nem csupán a múlt, de egyben intő jel is, amit a zsidó nép alaposan megszívlelt. Mindössze nyolc évtizeddel Auschwitz után Izrael földjén egy szuverén zsidó állam virágzik. Egy nemzet újjászületett. Izrael népe él – ez több mint egyszerű szlogen, ez egy isteni eredetű kinyilatkoztatás – fogalmazott Petrovits Péter főrabbi.

A megemlékezést Rudas Dániel kántor énekei és imái foglalták keretbe. Végül a résztvevők az emlékezés köveit helyezték el a temető holokauszt-emlékművénél.