A Bükk és a Mátra is bővelkedik forrásokban

– Megyénk hegyvidéki területeinek köszönhetően bővelkedik forrásokban. A Mátrában főleg réteg- és hasadékvíz-források a jellemzők, míg a Bükk karsztforrásokban gazdag – mondta el Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) földtani és tájvédelmi osztályának vezetője. – A legtöbb vizet a karsztforrások szolgáltatják. A szilvásváradi Szalajka-­völgy Szikla-forrása hazánk egyik legszebb vízfakadása. A legnagyobb karsztforrások többsége vízellátásba kapcsolt, mint a bélapátfalvai Mária-források vagy a mónosbéli Vízfő-forrás – fűzte hozzá.

Megtudtuk: a karsztforrásokra a sok oldott mész a jellemző, míg a vulkanikus tájakon fakadók inkább más nyomelemekben és ásványi anyagokban gazdagok. A forrásokból gyakran visznek haza ivóvíznek. Sokan járnak a noszvaji Szent Imre-forráshoz, az egri, enyhe radon-, de magas kálium­tartalmú vizet adó Szent József-­forráshoz. A megyeszékhelyen meleg és langyos gyógyforrások is akadnak, amelyek szintén természetes vízfakadások: a Bárány Uszoda- és a strandi források, a Török-,Tükör-forrás. Különleges szénsavas vizet szolgáltatnak a mátrai Csevice-­források. Sokan ismerik a parádi Clarissa-­forrást vagy a Szent István Csevice-­kutat, de országosan népszerű a palackozott Parádi víz és Parádi kénes gyógyvíz. Erdőtelken a Hanyi-­ér a hevesi homokhátból felszínre lépő forrásból ered.

Vajon mi különbözteti meg a forrásvizet az ásványvizektől?

– Az ásványvíz ásványianyag- és nyomelemtartalma miatt egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, egyértelműen megkülönböztethető az ivóvíztől. A forrásvizek inkább ivóvíz-minőségűek. Eger ivóvízszükségletének ellátásában is fontos szerepet játszanak a környék egyes forrásai – fogalmazott az osztályvezető.

A vízművek által használt források vizét rendszeresen ellenőrzik, de a turistaforrások vízminőségét csak esetenként vizsgálják. A BNPI a működési területén több száz forrás felmérését végezte el.

– Érdemes jól meggondolni, mely források vizével csillapítjuk szomjunkat egy kiránduláson. Kerüljük a szemmel láthatóan szemetes, szennyes forrásokat és inkább a tiszta környezetben fakadó rendezett források vizét kóstolgassuk – hangsúlyozta Holló Sándor.

Vízhozamok

A források vízhozama a lehullott és beszivárgott csapadék mennyiségétől függ. A karsztvíztározókban, a mészkő repedéseiben áramló víz viszonylag gyorsan mozog, így az erősebb csapadék hatására a források hozama gyorsan megemelkedik, csapadékszegény időszakban látványosan csökken. Ha kevés a téli csapadék a Bükkben, a felsőtárkányi időszakos karsztforrások szárazok maradnak tavasszal. Az utóbbi meleg, hószegény telek gyakran okoztak csalódást a Vöröskői-forrás „szökőkútját” csodálni vágyó turistáknak.

Verebélyi Márta