Barna medvét láttak Noszvajon?

Állítólag egy barna medvét látott az elmúlt hetekben egy helyi vadász a bükki települést körülvevő erdőben. A Heolhoz is eljutott az információ, így a valóságtartalmának felderítése érdekében először megkerestük a település polgármesterét, Bóta Gézát. A faluvezető szavai szerint eddig semmilyen jelzés nem érkezett a polgármesteri hivatalba. Még csak azt sem tudja megmondani, hogy melyik vadász lehetett az, aki észlelte a mifelénk már szabadon nem előforduló vadállatot, hiszen pillanatnyilag három vadásztársaság is működik a község közigazgatási határához tartozó erdőterületeken.

– Az bizonyos, hogy ha medvét látna valaki, főként, ha még vadász is, azt jeleznie kellene az önkormányzatnak, illetve valamelyik hatóságnak. Már csak azért is, hogy hangosbeszélőn, vagy más formában figyelmeztessük a lakosokat, illetve a kirándulókat. Ilyen jelzés nem érkezett – mondta a polgármester.

Szabó Péter alpolgármester mindehhez még hozzátette: pletykaszinten sem terjed a fenevad híre, sőt semmilyen háziállatban sem esett kár, mert arról is tudnának a faluban. Így nagy valószínűséggel álhírről lehet szó.

Ezek után fordultunk kérdéseinkkel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához (BNPI). Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, van-e tudomásuk a medvéről. Nagy Júlia, a BNPI turisztikai brand menedzserének válasza szerint tudnak róla, érkezett bejelentés, melynek napján a kollégáik helyszíneltek. A megfigyelők által megadott helyszínen azonban sem az út alatti, sem az út feletti részen nem sikerült medvére utaló egyértelmű nyomokat találni, ellenben vaddisznókét igen.

Arról is érdeklődtünk, milyen eljárást kell követni, ha valóban medve keveredik településközeli erdőbe, illetve szükség van-e óvintézkedésre? A menedzser válasza szerint, bár nem kötelező, kérik, hogy jelentsék azt be az észlelők a BNPI-hez. Óvintézkedésre nem feltétlenül van szükség, mivel a medve a természet része. Amennyiben lakóterület közelében bizonyítottan észlelik, akkor indokolt esetben szükség lehet a helyi lakosság értesítésére.

– A korábbi években medvék tartósan tartózkodtak a közelünkben, akár legelőn tartott állatok közelében is, de semmiféle konfliktusra nem került sor – fogalmazott Nagy Júlia, aki hozzátette: a medve veszélyes állat, különösen, ha a bocsaival együtt tartózkodik valahol.

Ha a közelükben vagyunk, az utódai féltése miatt agresszív lehet, főleg, ha az ember közelségét veszélyesnek ítéli meg. Arra a kérdésünkre pedig, hogy mit tegyen az a kiránduló, vagy bárki, aki összefut vele, a turisztikai brand menedzser úgy reagált, hogy ez az esemény ritkán fordulhat elő. Ugyanakkor egy kiadványuk részletes útmutatót tartalmaz minderről. Kilőni ugyanakkor a medvét nem szabad, mert fokozottan védett állat. Megkérdeztük azt is, hogy milyen ok válthatja ki a medve idekeveredését.

– A medvék nagy távolságok megtételére képesek, ám a jelenléte nem tekinthető bizonyítottnak a Dél-Bükkben jelenleg – mondta.

Medve ellen nem használ a futócipő

Az úgynevezett medvekalauz egyszerű szabályokat diktál. Összeállítói – erdészek és állatvédők – szerint a legfontosabb, hogy tudjuk: tényleg egyedülálló élmény a találkozás. Ugyanakkor jó, ha tisztes távolból figyeljük. Megközelíteni, főleg, ha kölykeit féltő anyamedvéről van szó, nem szabad. Ha mégis odakerülünk a vadhoz, emeljük fel hangunkat, kiabáljunk, csapjunk zajt, és szép lassan hátráljunk. Futni viszont tilos: a medve fára mászásban és vízben is gyorsabb az embernél. Akkor se essünk pánikba, ha az állat a hátsó lábára állva felemelkedik. Ilyenkor az a legjobb, ha elvonjuk a figyelmét, és a medve elé teszünk valamit, például a hátizsákunkat. Enni viszont semmiképp se adjunk neki. Végső esetben feküdjünk le a földre, magzati pozícióban kuporodjunk össze karunkkal védve a fejünket.

Sike Sándor