Beczitáltatta a rendőrkapitányt

A törvénytelen, minden józan értelmet nélkülöző határozataink száma ismét szaporodott.

Szilvási István

GYÖNGYÖSI UJSÁG. TÁRSADALMI HETILAP. 1899. DECZEMBER 17.

Exlex a városházán.

A folyó hó 10-én megtartott rendkivüli közgyülés szomoru bizonyitéka fejletlen állapotainknak. A törvénytelen, minden józan értelmet nélkülöző határozataink száma ismét szaporodott.

Mielőtt azonban erre rátérnők, a gyülés elnökére, az örökké kapkodó polgármesterre akarunk rátérni. A szabályrendelet 17. §-a intézkedik azon eshetőségre ha a képviselőtestület valamely tagja magáról megfeledkezik. Az idézett § következőleg szól: „A ki a tanácskozás méltóságát, vagy a gyülés tagját vagy tagjait megsérti és sértő szavait az elnök felhivására azonnal vissza nem vonja, avagy botrányos magaviselete által a tanácskozást figyelmeztetés daczára zavarja széksértést követ el és ismételt figyelmeztetés után (…) fellebbezés kizárásával 50 frtig terjedhető – a helybeli menház javára forditandó s közigazgatási uton behajtható pénzbirságban marasztaltatik s az illető mindaddig, míg a kiszabott birság rajta be nem hatatott, a képviselőtestület gyülésein részt nem vehet.”

Ez csak elég világosan és érthetően kijelöli sőt rendeli az egyedül alkalmazható megtorlási módot. És mit tett Balogh Gyula polgármester? Midőn egy magáról megfeledkezett képviselő(?) botrányos magaviseletet tanusitott, beczitálta a rendőrkapitányt. Antóny Antal t. főügyész pedig szó nélkül türte ezen exlex állapotot. Hát ez urak már több a soknál!

De menjünk tovább. Az ingerültséget az okozta, hogy egy hozzája érkezett beadvány ellenére az abban felhozott tárgyat a polgármester jelen rendkivüli közgyülésre nem tüzte ki. Nem tudjuk önálló inditvány volt-e a kérdéses beadvány, vagy rendkivüli közgyülést kértek benne? A polgármester adott válasza mindkét esetre kiterjedt és mindkét esetben igaza volt.

Önálló inditvány csak rendes közgyülésen tárgyalható a 10. §. szerint. E rendkivüli gyülésre tehát az nem tartozhatott. Azt csak 30 tag jogosult kérni. A beadványt mindössze tizen irták alá. Tehát ez esetre sincs a polgármester részéről mulasztás. Lásd szabályrendelet 11. §.

Ezenfelül megjegyezte még a polgármester, hogy a beadvány jelen gyülés meghivója és tárgysorozatának kihordása után érkezett hozzá. Tehát czélzatossággal nem volt vádolható. Tulajdonképen tehát az ingerültség vagy müdüh sem volt jogosult…

Bartakovics Béla fél évszázados áldozársági kelyhét az Eger című lap mutatta be Fotó: Szilvás István

EGER. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP, MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. 1866. JANUÁR 11.

Levelezés. Erdőtelek.

Puszta-Tenk ma egy lélekemelő, egy érzékeny, megható ünnepélynek volt szinhelye, melynek bár halvány rajzolatját szándékunk a nyilvánosságnak átaladni e becses lap hasábjain.

– Ugyanis ma ment végbe ott az újonnan alapitott s szervezett iskola ünnepélyes fölszentelése kegyelmes főpásztorunk, egri érsek ő nagyméltósága örök időkre áldozatossá téve itt emlékezetét, midőn atyai kiváló figyelmét ezen igen megnépesült pusztán a népnevelésre forditván, tért nyitott s alkalmat nyujtott számtalan most és jövendően ott lakó szülőknek – gyermekeiket a mai kor kivánatainak megfelelőleg neveltethetni, mit eddig – néptanoda hiányában – a legjobb szándék s akarat mellett is nélkülözni fájdalmas szivvel kényszerültek.

(…) Miként már e lapok mult évi hasábjain közölve volt, nemcsak hogy 1300 forinton egy négy holdas belső telket szerzett a kitüzött szent czél elérésére – nemcsak hogy ismét 1300 forinton alakitattá által a rajta fekvő házat tanodává és tanitólakká, hanem alapitványképen a p.tenki tanitók fizetésére 2190 forintot is tett le – s ezáltal lehetővé tette, hogy a folyó év kezdetétől a tanitás is megkezdessék.

KAKAS. SZATIRIKUS HETILAP. 1879. ÁPRILIS 19-ÉN.

A letesletujabb egri nóta.