Cs. Varga István: a gyémántot gyémánttal, az embert emberrel csiszolják

Cs. Varga István tanár urat, József Attila-díjas irodalomtörténészt, az ELTE nyugdíjas professzorát hivatásáról, tanárságának fontosabb állomásairól kérdeztük.

– A tanár úr titulust többre­ becsülöm a professzor megszólításnál. Bencés gimnáziumi tanáraim az etikumra emelt minőségeszményt képviseltek. (A gyémántot gyémánttal, az embert emberrel csiszolják.) A tanítás emberformáló hivatás, kulcsa a ­pedagógus személye, hite, szeretete a szakma és bizalma a tanítványok iránt. Hit abban, hogy az ember többre tanítható­ és jobbá nevelhető. Fertálymester, lokálpatrióta és nem lakájpatrióta vagyok: jó ügyekért szabadon szolgáló értelmiségi.

– Ebben a városban mi más lehetne a Heol érdeklődésének második eleme, mint a tanár úr egrisége?

– Többgyökerű vagyok. Soprontól Debrecenig belaktam ezt a kis országot. ­Tamásitól tudjuk: a szív a szülő­földön marad. Szülővároskámban díszpolgárrá választottak. Kapuváron otthon érzem magam, Egerben ­pedig: itthon vagyok. Asszonykám – életem legfőbb jótevője – ide gyökerezett. ­Egri díjaim: nívó­díj, Pro Agria díj, Heves ­Megyei Prima Díj, Pro Agria élet­műdíj.

– Eddigi munkásságában mit tart különösen fontosnak?

– Öt évig tanítottam az egri­ tanárképzőben… Egyeztetni próbálom kutatási, szerkesztői terveimet és lokális vállalásaimat. A Jeszenyin világa kismonográfia után Tanú­jelek címen jelent meg ­Németh László­ról írt kandidátusi disszer­tációm. Az Utak és távlatok tanulmánykötet Kalász Lászlóról, Papp Lajosról és Serfőző Simonról szól. Gennadij Ajgit és az egri kiadású Csuvas­ szó és Szeszpel Az ínség zsoltárai című csuvas antológiát is örömmel említem. Intelem is, hogy a Hevesi és borsodi tájhazában könyv főszereplői közül már csak egy irodalomtudós, Lőkös István él. A Bródy könyvtárral, a Magyar Irodalomtörténeti Társasággal és a Fertálymesteri­ Testülettel közösen szervezett Kálnoky-, Bródy- és Gárdonyi-konferenciák anyagából, az egri önkormányzat támogatásával jött létre az Egri­ jubileumok I–III. emlékkönyv. Látókör c. könyvemben (Hungarovox Kiadó) Gál Elemér író, Nagy Ernő festő munkásságát, Fejér István és Molnár István Géza fotóművészetét értékelem. Jáki Sándor Teodóz bencés tanár, tiszteletbeli egri fertálymester Vándorapostol című emlékkönyvében több egri szerző is szerepel. A Borkultúra kettős tükörben – társszerző Rácz László­ – azt is tudatosítja: a borkultúrában a kultúra is fontos. A „Visszazengtem a világ hangjait” Kálnoky-emlékkönyv: adósságtörlesztés. Kálnoky élete és műve tanulságos sorstükör. Egerről írja: „Kockaköveid bennem súlyosodnak, / bennem görbülnek nagy boltíveid.” Bródy ­Sándor emlékét idézi a Születtem Egerben, amire büszke vagyok” emlékkönyv. Bródy sokszor tett tanúságot szülővárosa iránti szeretetéről, a ciszterci gimnáziumról is, melynek diákja volt. Az Agyagedénybe zárt Isten-sugár Gárdonyi-emlékkönyv; szerzői – élükön Keller Péterrel, az író dédunokájával – egy teljesebb íróportrén munkálkodtak. Egert ­Tinódi tette Európa-hírűvé, a kultuszteremtő Gárdonyi­ pedig világhírűvé.

– Nyugdíjas, ez azonban nem zárja ki, hogy legyenek tervei…

– Valóban, a negyedik unokám születésekor nyugdíjba mentem. Az öregkor morózus, sok gonddal jár, de nagyon örüljön, aki megéri! Ha az „égi és ninivei hatalmak engedik”, akkor még az idén Szakralitás – átragyogás címen szeretnék könyvet megjelentetni: A legfontosabb – Arany szavaival szólva: „Munkás, vidám öregséget, / Hol, mit kezdtem, abban véget…”

Ars sacra stúdiumok és más

Cs. Varga Istvánnak nem csak az egri tanárképző ­főiskolán adódtak feladatai az oktatásban. Szavai szerint az egri teológián, a hittudományi főiskolán is tartott ars sacra stúdiumokat több ízben is.

– Az ars sacra megnevezést­ magyarosító Szent művészet­ I-II. könyvekben költészetünk szakrális vonulatát fürkészem. Nagy Gáspár felkérésére a Magyar Katolikus­ Rádióban éveken át tartottam ars sacra sorozatot. A Károli Gáspár Református Egyetemen Németh Lászlóról speciális szemesztereket vállaltam. 2007 óta tíz egri könyv szerzője, szerkesztője lehettem. Apor Elemér születésének századik évfordulóját Eger, a költő szülővárosával, a rimaszombatiakkal is összefogva, példamutatóan megünnepelte.

– Méltó emlékkönyv: a Dajkáld völgy eme várost. Friss öröm, hogy Gárdonyi­ Géza és Bródy Sándor után Apor Elemér is bekerült az egri értéktárba – mondta a tanár úr.